A munkánkat a párbeszédre alapozzuk: nem csupán arról van szó, hogy szeretnénk üzeneteket eljuttatni egy-egy körhöz, mi is meghallgatjuk őket – mondta a Demokratának Nyitrai Zsolt fideszes országgyűlési képviselő, az Orbán Viktor felkérésére létrejött Társadalmi Kapcsolatokért Felelős Igazgatóság vezetője.
– Szeptemberben kezdte meg a működését a Fidesz Társadalmi Kapcsolatokért Felelős Igazgatósága. Mi a feladatuk?
– A legfontosabb cél az, hogy egyfajta összekötő kapocs, közvetítő legyünk a különböző társadalmi csoportok, civil szervezetek, illetve a Fidesz és a kormányzat között, képviseljük a civilek érdekeit, érvényesítsük a szempontjaikat a döntéshozatal során. Korábban is nagy hangsúlyt fektettünk arra, hogy a számos kérdésekben kikérjük, meghallgassuk a polgárok véleményét. Elég, ha arra gondolunk, hogy 2005-ben, még ellenzéki pártként megszerveztük az első Nemzeti Konzultációt, és ezt a gyakorlatot más formában ugyan, de ebben a ciklusban a jelenlegi kormány is folytatta. Most még szorosabbra fűzzük ezt a kapcsolatot, folytatjuk a párbeszédet. Az érintettektől szeretnénk hallani, milyen problémákat látnak, milyen megoldást javasolnak.
– Hogyan zajlanak az egyeztetések?
– Nem általános kérdésekben, hanem egy-egy társadalmi csoport képviselőit, érdekvédelmi szervezeteit megkeresve szervezünk konzultációkat. Ennek köszönhetően olyan gyakorlati, megoldandó problémákra is fény derül, amelyek azoknak, akik nem érintettek, valószínűleg nem is jutnának eszükbe. Hadd mondjak egy példát! Nemrégiben az Autisták Országos Szövetségének képviselőivel szerveztünk megbeszélést, akik felvetették, hogy amikor a család autista tagjának fogászati problémája van, nagyon megkönnyítené a helyzetüket, ha soron kívül bemehetnének a kórházba, illetve a beavatkozást altatásban végeznék a betegen. Az autisták ugyanis másképpen reagálnak a külvilág történéseire, sokszor még egy egyszerű fogmosás is problémát jelent, hát még az, ha egy számukra idegen személy akarja kezelni őket. A megbeszélés után megkerestük az egészségügyért felelős államtitkár urat, aki ígéretet tett arra, hogy megtalálják a megfelelő megoldást. Ez sokak számára jelentéktelen ügynek tűnhet, annak a becslések szerint nagyjából százezer embernek ugyanakkor, aki érintett, nagy segítség.
– És a megoldásban fontos közvetítő szerepük volt.
– Igen, és a konkrét eredmény mellett ennek üzenetértéke is van. Mint utaltam rá, a Fidesz mindig is törekedett arra, hogy kikérje a polgárok véleményét. A társadalmi kapcsolatokért felelős igazgatóság létrehozásával, a különböző csoportok képviselőinek megkeresésével ugyanakkor még inkább érezhetővé szeretnénk tenni, hogy a közélet nem távoli és elérhetetlen, lehetőség van arra, hogy a civil szervezetek is megosszák velünk a problémáikat. A munkánkat tehát a párbeszédre alapozzuk: nem csupán arról van szó, hogy szeretnénk üzeneteket eljuttatni egy-egy körhöz, mi is meghallgatjuk őket. Azt gondolom, hogy a közélet akkor lehet sikeres, ha ezen a kölcsönösségen alapul.
– Az utóbbi időben az ellenzék előszeretettel kampányol a nők jogaival, a hölgyek társadalmi szerepével…
– Lehet, hogy mások szavazatszerzési céllal szívesen hangoztatnak különböző jelszavakat, a Fideszben a nők meghatározó, véleményformáló szerepet töltenek be. Csak hogy két példát említsek, az őszi tisztújító kongresszuson ismét nagy többséggel választották meg a küldöttek alelnöknek Pelczné Gáll Ildikó európai parlamenti képviselőt, míg a tavaly ismét létrehozott háznagyi posztra Kövér László javaslata alapján Mátrai Mártát választotta meg az Országgyűlés. De a kormány is fontosnak tartja, hogy segítse a nőket, gondoljunk arra, hogy ismét három évig jár a gyes, vagy hogy a hölgyek negyven évnyi szolgálat után nyugdíjba mehetnek, eddig közel 90 ezren éltek a lehetőséggel.
– Nagyon jelentős társadalmi csoport a nyugdíjasoké is.
– Több mint két és fél millió emberről beszélünk, akikkel kötelessége törődni a mindenkori kormányzatnak. Ebben a ciklusban szerintem a lehetőségekhez mérten sikerült is megfelelni ennek az elvárásnak, hiszen a nehéz külső és belső körülmények ellenére megvédtük a juttatásaikat, sőt jelentősen emelkedtek is a nyugdíjak, miközben az infláció több évtizedes mélyponton van. A Fidesz nyugdíjas tagozatán keresztül természetesen várjuk az ő véleményüket, javaslataikat is, politikai ellenfeleinkkel szemben nem csupán a választási időszakokban. Esetükben is ügyeket akarunk képviselni, problémákat megoldani, míg a baloldal számára csak az a fontos, hogy megszerezzék a voksaikat. A nyugdíjasok tehát számíthatnak ránk.
– Néhány napja elhangzott, kiemelt figyelmet kapnak a fogyatékossággal élők. Ez miben nyilvánul meg?
– Azt gondolom, ebben eddig is példát mutatott a Fidesz. Hirt Ferenc személyében több mint hét esztendeje, 2006 óta van kerekesszékes képviselőnk, a magyar parlamentben először, van siket képviselőnk, Tapolczai Gergely, ő egyébként nemrégiben az Országgyűlés történetében elsőként jelnyelven szólalt fel napirend előtt. Ilyen tekintetben az Európai Parlamentben is történelmet írtunk, hiszen ott az első jelnyelvi felszólalás Kósa Ádámtól származott. De a szimbolikus kérdéseken túl mindenképpen pozitív, hogy a fogyatékossággal élőket képviselő szervezetek támogatása öt százalékkal megemelkedik a jövő évi költségvetésben az idei összeghez képest. Nyilván még ez sem elég mindenre, ám sikerült tenni egy lépés előre, s ez gyökeres változás mondjuk ahhoz képest, hogy a Bajnai-kormány idején visszavágták ezeket a pénzeket. Az eredmények közé tartozik az is, hogy ebben a ciklusban tízezerrel nőtt a megváltozott munkaképességű munkavállalók száma, vagyis ennyivel többen kaptak lehetőséget arra, hogy dolgozzanak. Maga a Fidesz is megpróbál példát mutatni, akcióinknál igénybe vesszük a megváltozott munkaképességűek segítségét is.
– Mely társadalmi csoportokat szeretnék még mindenképpen elérni?
– Lényegesnek tartom, hogy még szorosabbra fűzzük a kapcsolatot a gazdákkal is. Ők a kommunizmus évtizedeiben nagyon sok hátrányt szenvedtek el, a hatalom lesöpörtette a padlásokat, elvette a földeket, így a magyar mezőgazdaság nagyon nehéz helyzetből indult a rendszerváltozás után. Most ugyanakkor elmondhatjuk, hogy soha ennyi föld nem volt a magyar gazdák kezében, mint napjainkban.
– Még ha ezt Ángyán József nem is így gondolja…
– Azt gondolom, hogy ő félreérti ezt a helyzetet. S bár korábbi Fidesz-képviselőként, egykori kormánytagként egyesek számára hitelesnek tűnhet a személye, amit ebben a kérdésben mond, az nem igaz. A tények azt mutatják, amire az előbb is utaltam: nem volt még akkora földterület a magyar gazdáknál, mint most. Tiszteljük a gazdákat, sokat köszönhetünk nekik.
– Két hónapja kezdték a munkát, tehát még az út elején járnak. Kaptak már visszajelzéseket?
– A kerékpárosokat nagyon fontos csoportnak tartom, hiszen a magyar társadalom negyven százaléka biciklizik, van, aki a hétköznapokon is, mások csak időszakonként. A velük folytatott megbeszélések eredményeként sikerült elérni egy mindössze félmondatos, ám annál fontosabb törvénymódosítást. Ennek értelmében a kerékpárosok behajthatnak az erdőbe azokon a túraútvonalakon, ahol a kirándulók járnak. Ez egy apró, költségvetési vonzattal nem járó változatás, egy felesleges tiltás megszüntetése, ugyanakkor ez az ésszerűsítés sok ezer ember számára volt fontos, és ezt nagyon pozitívan értékelték a képviselőik. Ám hogy ne csupán a kerékpárosokat említsem: külön munkacsoportot állítottunk fel arra is, hogy az autósok mindennapjait megnehezítő, felesleges KRESZ-szabályok módosítását előkészítsük.
– A társadalmi kapcsolatokért felelős igazgatóság munkája egy előre meghatározott ideig tart, vagy folyamatos lesz?
– Ha erre vonatkozna a kérdés, akkor a párbeszéd szándéka nem csupán a kampányidőszakra igaz. Nemrégiben közös sajtótájékoztatót tartottunk a Magyar Országos Horgász Szövetség vezetőivel, amely hazánk egyik legnagyobb civil szervezete, közel négyszázezer taggal. Ennek apropója az volt, az állam átadná a természetes vizek kezelését a horgászszervezeteknek annak érdekében, hogy azokon horgászati célú halgazdálkodás folyjon. A Mohosz vezetői elmondták, több mint egy évtizedes törekvésük valósulhat meg, eddig azonban kéréseik süket fülekre találtak. Ez is mutatja, mennyire fontos meghallgatnunk egymást, fogékonynak lenni a másik ötleteire, és van mód arra, hogy hosszú ideje húzódó problémákat is megoldjunk.
– A munkájuk során mennyire veszik igénybe az internetet, a közösségi oldalakat?
– A Fidesz modern párt, természetesen nélkülözhetetlen, hogy ezeket az eszközöket használjuk, egyre több követőnk van a Facebookon, az elmúlt hetekben újult meg az internetes oldalunk is. Ugyanakkor szerintem napjainkban is nagyon fontos a személyes találkozás, ebben szeretnénk példát mutatni, s erre helyezzük a legnagyobb hangsúlyt.
Bándy Péter
