A kommunizmus áldozataira emlékeztek Füzesabonyban

Egy éve Wittner Máriával avattuk fel ezt a emlékhelyet, amely számos üzenetet hordoz: 2000 óta minden február 25-én tartjuk meg a kommunista diktatúra áldozatainak emléknapját – mondta Nyitrai Zsolt országgyűlési képviselő az emléknap füzesabonyi ünnepségén.

(Füzesabony Tv)

Nyitrai Zsolt országgyűlési képviselő, a Fidesz megyei elnöke elmondta:1947-ben ezen a napon hurcolták el a Kisgazdapárt antikommunista főtitkárát, Kovács Bélát a szovjet megszálló csapatok a Szovjetunióba. Amiért pont az ő letartóztatásának napján emlékezünk többi sorstársára is, annak oka: sorsának szimbolikus jellege. Mert ekkor már tudatosult, hogy a magyar társadalom önként, demokratikus úton elutasítja a kommunista rendszert.

Mint emlékeztetett: Kelet-Közép-Európában a rendszer áldozatainak száma elérte az egymilliót, ennyien vesztették életüket éhínségben, kényszermunkatáborban vagy kivégzés által. Áldozata volt az is, akit vallattak és kínoztak, megbélyegeztek, börtönbe zártak, mindenki, akit megfosztottak a szabad cselekvés és választás lehetőségétől. Ma rájuk emlékezünk – jelentette ki a szónok.

Nyitrai Zsolt szól arról is, hogy a személyes emlékezés nehéz, mert a kortárs szemével nem láthatjuk az akkori világot, a hivatalos történelem hajlamos az elhallgatásra, a sajtó pedig az elferdítésre. A forradalmat követően decemberben, az asszonyok néma menete itt, Heves megyében, Egerben és Budapesten is azt jelentette: nem felejtenek! Ezért volt megható a mai napon Egerben személyesen találkozni három erős, bátor Heves megyei asszonnyal, kortanúval az egri asszonyok menetére emlékező tábla lepelhullásán. Ott voltak 1956-ban és ott voltak ma is. De ma már szabad világban élnek.

Az embernek időt kell szakítania arra – folytatta a képviselő -, hogy visszatekintsen a múltba, még ha a jelen és a jövő túlságosan gondterhelt is. Hangsúlyozta: a megpróbáltatásokkal teli évtizedek után sokan még bíztak egy jobb világban. A kommunista elképzelés és valóság durva ellentétével nem voltak tisztában. Mindeközben a diktatúra nyomtatta a betűket. Drákói szigorral fosztotta meg az embereket a szabadság minden formájától.

 Mindez – folytatta Nyitrai Zsolt -, hozzájárult a magyar alkotói lélek elsorvadásához.  Gondoljunk a diktatúra örököseinek rendszerváltás utáni formális demokrácia felfogására, mely a pártállam parancsuralmi rendszerét jogilag átalakította. Viszont morálisan nem.

Ezzel a problémával a Fidesznek is szembe kellett néznie a rendszerváltást követően, nehéz harcot kellett vívnia saját magával, megtenni a lépéseket, hogy ne ennek az ürességnek legyen a haszonélvezője, hanem egy új alkotó közösség megteremtője legyen, amely az esetleges válságok időszakában is meg tudja őrizni az emberi méltóságba vetett hitét.

Ma is szembe találjuk magunkat ezzel a visszatérő ürességgel, hiszen ma is egy formális demokráciadeficitre építi az ellenzék a választási kampányát. Láthatóan ők nem hajtották végre a szellemi megtisztulást – zárta beszédét Nyitrai Zsolt.