Forrás: http://egerhirado.hu
A rezsicsökkentésben és az adósságátvállalásban vállalt feladatait tartja legfontosabbnak Nyitrai Zsolt országgyűlési képviselő, a Fidesz választókerületi elnöke. Büszke arra is, hogy javaslatára a Parlament 2013. október 17-ét Gárdonyi Géza emléknappá nyilvánította, s arra is, hogy közreműködésével először találkoztak a hazai zeneipar képviselői Egerben, a Music Hungary nevű konferencián.
Ön a helyi és az országos politikában egyaránt szerepet vállal. Ezért is adódik a kérdés: a kormány által eldöntött adósságátvállalás hogyan érintette Heves megyét, illetve Egert?
Bár a kabinet döntései nyilvánvalóan az egész országra, az összes önkormányzatra hatással voltak, természetes, hogy a helyi sajátosságok, az egyes települések problémáinak ismerete óriási segítséget jelentett akkor, amikor a központi döntéseket kellett „lefordítani” például Heves megye egyes városaiban, falvaiban. Mint ismeretes: az állam az önkormányzatok adósságának átvállalásával mentőövet dob nem csupán az önkormányzatoknak, hanem a településeken élő embereknek is, hogy megszabaduljanak a hosszú évek alatt cipelt terheiktől. Hiszen a cél az volt, hogy az állam a helyhatóságok hitelállományának teljes vagy részleges átvállalásával gazdasági stabilitást biztosítson. A problémát az idézte elő, hogy a településeknek a bankok már nem adtak további – éven túli – hiteleket. Ha a kormány nem lép időben, akkor idén januártól az önkormányzati szolgáltatások egy részét emiatt nem lehetett volna finanszírozni. E hitelek jelentős részének átvállalásával a kormány történelmi léptékű döntést hozott, hiszen az önkormányzati feladatok ellátása közvetlenül érinti a lakosság mindennapi életét.
Ugyanakkor ezt a segítséget differenciáltan kapták meg az egyes települések.
Valóban, az 5000 fő alatti települések adósságát teljesen, az 5000 fő feletti településekét sávosan vállalta át az állam, amely így 1956 önkormányzattól mintegy 612 milliárd forintnyi hitelt vett át. Ahhoz, hogy a gazdasági fellendülés a vidéket is elérje, meg kellett oldanunk a települések adósságának problémáját. Ez egy újabb fejezete az adósság elleni harcnak.
A szűkebb hazámban ténykedő politikusok lobbierejét mutatja, hogya kormány ezen a területen ismét olyan döntést hozott, értékelve Heves megye erőfeszítéseit, amely az itt működő önkormányzatok s az itt élő emberek életét könnyíti meg azzal, hogy átvállalja a települések régi adósságainak jelentős részét. Eger városát tekintve 60 százalékos adósság-elengedésről döntött a kormány, s 4,5 milliárdos összeget kapott.
Heves megye nagyobb városainak 7,8 , míg az 5000 fő alatti települések önkormányzatainak 3, 7 milliárdnyi adósságot fizetett ki az állam, összességében tehát 11,5 milliárd érkezett a kormányzattól a megyébe.
Egy másik fontos, mondhatni húsbavágó kérdés a rezsicsökkentés kérdése, amely – ez már most is látszik- találkozott a magyar emberek elvárásaival.
Röviden az előzményekről: 2002 és 2010 között a szocialisták kormányzása idején a villany ára 100, a gázé 150, a vízé pedig 70 százalékkal emelkedett. A Magyar Szocialista Párt mindig is a szolgáltatók pártján állt, nem az emberekén, ám 2010-ben az új kormány befagyasztotta ezeket a díjakat. A frakció javaslatára aztán megszületett a döntés: 2013. július 1-jétől a szolgáltatók csökkentsék víz- és csatornadíjaikat, majd a palackos gáz árát is. Ennek következtében egy magyar család éves rezsiköltsége évente 80-90 ezer forinttal lesz kevesebb, ami havonta 7500 forintnyi megtakarítást jelent majd.
Ezzel azonban a történet nem ért véget, hiszen egyes szolgáltatók bíróságon támadták meg ezt a döntést.
Tudtuk, hogy ez a folyamat nem megy majd zökkenők nélkül. Az energetikai cégek az elmúlt évtizedek alatt hatalmas profitot halmoztak fel, ám Magyarország kormánya az emberek pártján áll, ezért úgy döntött: a közüzemi szolgáltatóknak is hozzá kell járulniuk a költségekhez.
Ám az energiacégek nem törődtek bele a változásba, és a küzdelmet választották, bíróságon támadták meg a kormány és a Parlament döntését. A bíróság ítéletében a cégeknek adott igazat, s visszaállította a korábbi mértéket. Bár a kormány elfogadta a független magyar bíróság ítéletét, de botrányosnak is tartotta azt. Ezért választottuk a küzdelmet, s ezért szerveztük meg azt az országos aláírásgyűjtési akciót, amelynek neve: Magyarország nem hagyja magát.
Van mit megvédeni, van mi mellett kiállni, hiszen január 1-jétől valóban 10 százalékkal csökkent a gáz, az áram és a távhő díja. Döntés született arról is, hogy július 1-től 10 százalékkal csökken a hulladékszállítás, a víz és a csatorna díja. Mindenképpen sikeres és hiteles az akció, sokan álltak ki a rezsicsökkentés mellett, mert további tervek is vannak a rezsi mérséklésére, elég ha a kéményseprési díjra gondolunk.
Ezért sikeres és hiteles közéleti akciónak nevezhetjük a rezsicsökkentés melletti aláírásgyűjtést, melyet nagyon sokan támogatnak. A Fidesz gondolt az idősekre és a mozgáskorlátozottakra is, ezért lehetőséget biztosítottunk arra, hogy az interneten keresztül is támogathassák a rezsicsökkentést: nagyon sokan töltik ki az aláírásgyűjtő ívet az interneten, vagy osztják meg a Facebookon.
Az Országgyűlés az Ön javaslatára Gárdonyi Géza emléknappá nyilvánította idén október 17-ét. Mi adta ennek a döntésnek az aktualitást?
L. Simon Lászlóval és több fideszes képviselőtársammal együtt kezdeményeztük, hogy az említett nap legyen Gárdonyi Géza emléknap. Javaslatunkat a magyar Országgyűlés elfogadta. A történelmi döntés előzménye, hogy az idei esztendőben ünnepeljük az Egri csillagok és más remekművek szerzője születésének 150. évfordulóját, október 17-én pedig az Egri vár védői előtt tisztelgünk, akik 1552-ben, ezen a napon arattak dicsőséges győzelmet a török felett.
Gárdonyi Géza egyik legkiemelkedoőbb nemzeti-történelmi regényírónk 1863. augusztus 3-án született, legnépszeruűbb, legolvasottabb alkotása az Egri csillagok. Ezzel a művével minden magyar számára követendő példát mutat hazafiasságból és hazaszeretetből. Ezért az ifjabb korosztály számára különösen fontos és a mai napig időszerű üzenetet hordoz a regény, amely a vár ostromán és a győzelem művészi ábrázolásán keresztül mutat be egy izgalmas történelmi korszakot.
A világhírű regény szerzője előtt a parlament döntése nyomán immár nemzeti emléknapon tiszteleghetünk. A döntés okán minden egri büszke lehet.
Néhány hete hagyományteremtő szándékkal rendezték meg először Egerben a Music Hungary konferenciát. Hallhatnánk bővebben is erről a kezdeményezésről?
Túlzás nélkül állíthatom, hogy a konferencia nagy siker volt, az ott elhangzottakról bőséges terjedelemben számolt be a hazai sajtó. Gerendai Károly, a Sziget Iroda ügyvezető igazgatója, az esemény egyik szervezője kijelentette, a zeneipar szereplői sokfélék, természetesen érdekeik sem mindig azonosak, ugyanakkor meg kell találni azokat a közös pontokat, melyek lehetővé teszik a közös érdekérvényesítést.
A találkozó egyik kiemelt témája volt a szellemi termékek védelme, hiszen bár egyre több a zenefogyasztó, a hangfelvételek kiskereskedelmi eladási mértéke folyamatosan csökken. Más szakemberek ugyanakkor arról beszéltek: tudomásul kell venni, hogy a digitális forradalom, az internet elterjedése megváltoztatta, sőt a jövőben egyre gyorsabb ütemben változtathatja meg az eddigi gyakorlatot, például az értékesítés folyamatát.
A Bolyki Pincészetben a rendezvény első napját egy jó hangulatú, borkóstolóval „fűszerezett“ beszélgetés zárta, amelyen a hazai zenei élet ismert alakjai – mások mellett Bródy János, Frenreisz Károly, Póka Egon – is részt vettek.
A Music Hungary második napján, a politikai pártok vezetőinek részvételével rendeztünk kerekasztal-beszélgetést az előző napon felmerült kérdések kapcsán.
A pártok képviselői megegyeztek abban: az elkövetkező időben a különböző fórumokon a szakemberek véleményének figyelembevételével napirendre tűzik a zeneipart érintő kérdéseket.
