Sokkal több fogyatékkel élő dolgozik, mint tíz éve

Magyarországon minden második megváltozott munkaképességű, fogyatékkal élő embernek van munkája, míg tíz éve csak 18 százalékuk dolgozott – hangzott el Budapesten a Nagyothallók Világszövetségének kongresszusán. Orbán Viktor levelét Nyitrai Zsolt  kiemelt társadalompolitikai ügyekért felelős miniszterelnöki biztos olvasta fel.

Fülöp Attila a Nagyothallók Világszövetségének kongresszusán arról beszélt: a kormány célja, hogy a fogyatékossága miatt akadályokba ütköző emberre ne jótékonykodásra szorulóként tekintsen, hanem azért hárítson el előle minden akadályt, hogy a társadalom teljes jogú tagja lehessen. Ehhez biztos megélhetés, munka kell és minél teljesebb fizikai, valamint infokommunikációs akadálymentesítés – jelentette ki. Kitért arra: 

korábban a fogyatékossággal élők közül sokan gondolták, hogy a segély, a támogatás kell, hogy biztosítsa a megélhetésüket, ezen azonban a kormány drasztikusan változtatott.

Az eredmények között említette, hogy elindult a megváltozott munkaképességűek álláskeresését segítő Érték vagy! mozgalom. Minden fogyatékkal élőket foglalkoztató munkahely kettős értéket hordoz: egyaránt van gazdasági és szolidaritási értéke – tette hozzá. 

Balról jobbra:  Fülöp Attila, a BM gondoskodáspolitikáért felelős államtitkára,  Dr. Ruth Warick az IFHOH (Nagyothallók Világszövetsége elnöke), Nyitrai Zsolt kiemelt társadalmi ügyekért felelős miniszterelnöki biztos és Dr. Kósa Ádám európai parlamenti képviselő, a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége elnöke.

Az akadálymentesítés fontos lépéseként szólt a KONTAKT video alapú jelnyelvi tolmácsszolgáltatásról, amit a közigazgatásban is egyre nagyobb számban használnak. Megemlítette, hogy Magyarországon a médiatörvény értelmében a legfontosabb tájékoztatásokat feliratozással, illetve jelnyelvi tolmácsolással kell közzétenni. 

A jelnyelv emellett az alaptörvény védelmét élvezi és államilag elismert nyelvvizsgát lehet belőle tenni.

– mondta megjegyezve, ez is azt a célt szolálja, hogy a többségi társadalom elismerje a jelnyelvet mint kommunikációs csatornát. 

A kongresszuson Nyitrai Zsolt kiemelt társadalompolitikai ügyekért felelős miniszterelnöki biztos olvasta fel Orbán Viktor, a kongresszus fővédnöke levelét.

A miniszterelnök azt írta: az utóbbi években sokan megtapasztalhatták, mit is jelent korlátok között élni, így most történelmi esély nyílik arra, hogy még több döntéshozó belássa, miért olyan fontos megérteni és egyenrangú partnerként kezelni a hallási nehézségekkel élőket – hangzott el.

Büszkék vagyunk arra, hogy az elmúlt bő tíz év munkájának, többek között a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége tevékenységének köszönhetően most egy olyan ország látja vendégül önöket, ahol – legyen szó oktatásról vagy munkáról – jelentős eredményeket sikerült elérni a korlátozottsággal élők beilleszkedése terén, és ahol alkotmányba foglaltuk, hogy a magyar jelnyelv is a kultúránk részét képezi.

– fogalmazott Orbán Viktor.

A miniszterelnök levele a világkongresszus résztvevőihez.

A Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége (SINOSZ) által szervezett kongresszusra 22 országból érkeztek kutatók, audiológus szakemberek, orvostechnikai eszközöket gyártó cégek, aktivisták és maguk az érintettek. A kétnapos konferencián 30 előadás hangzik el. 

A WHO 2011-es felmérése szerint megközelítőleg 350 millió hallássérült ember él a világon. Magyarországon a 2016-os KSH-adatok szerint közel 56 ezer nagyothalló ember él. 

A SINOSZ Magyarország egyik legnagyobb fogyatékossággal élőket tömörítő érdekvédelmi szervezete. Az 115 éves szövetségnek 13 ezer tagja van.