Már ellenzékben is a párbeszédre építette a politikáját a Fidesz, 2010 óta pedig a nemzeti konzultáción kérik ki az emberek véleményét – hangoztatta a Magyar Nemzetnek adott interjúban Nyitrai Zsolt. A kiemelt társadalompolitikai ügyekben a miniszterelnök főtanácsadójaként dolgozó országgyűlési képviselő emlékeztetett arra, hogy a baloldali kormányzás idején is érvényben volt a nyugdíjprémiumról szóló szabályozás, de azt eddig csak a jobboldali kormány fizette ki az érintetteknek, ez pedig idén is így lesz.
– Októberben olyan kipróbált baloldali érdekvédőkkel is egyeztetett, mint a Nyugdíjasok Országos Szövetségének elnöke vagy az Országos Nyugdíjasparlament vezetője. Az ő közlésük szerint erre 12 éve nem volt példa. Ekkora a baj?
– A polgári kormányzás lelke az, hogy a közéleti munkát a párbeszédre építjük. Ez így volt már akkor is, amikor ellenzékben politizáltunk.
Amikor kormányon vagyunk, akkor általában nemzeti konzultáción kérdezzük meg a polgárokat, de 2004-ben például nemzeti petíciót indítottunk, hogy két választás között is el tudják mondani a véleményüket az emberek.
Azt cáfolnám, hogy 12 éve nem hallgatta meg ezeket a szervezeteket senki a kormány részéről. A kormányzásunknak alapelve, hogy társadalmi konzultációkat folytatunk. Az említett szervezetekkel is Orbán Viktor miniszterelnök kérésére ültem le, itt, a Miniszterelnöki Kabinetirodán fogadtuk őket. Minden megkeresésre szoktunk válaszolni, ezt miniszterelnök úr is nagyon fontosnak tartja. Ez a konkrét beszélgetés nem volt nyilvános, jó hangulatban telt, és több szervezet is részt vett rajta. Elmondták a megérzéseiket, észrevételeiket, adott esetben építő jellegű kritikáikat, ezeket én mindig szívesen fogadom. Elhozták nekünk azokat a javaslatokat, amelyeket megfogalmaztak, kértek is dolgokat, hogy nézzünk utána néhány információnak. Azóta is kapcsolatban vagyunk egymással, és megállapodtunk abban, hogy időről időre találkozni fogunk. Képviselőként is azt vallom, hogy ott kell lenni az emberek között, a nagy társadalmi csoportok vezetőit meg kell hallgatni és a véleményeket be kell gyűjteni. Sokkal jobban érzi így az ember a hangulatot, ami egyes társadalmi csoportokat jellemez, és végeredményben ez a döntéseket is segíti.
– Múlt héten az Idősek Tanácsának ülésén is részt vett. Minden ilyen tanácskozáson ott van?
Az idős polgártársaink több mint kétmillióan vannak; egy rendkívül meghatározó társadalmi csoportról van szó, kiemelt partnereink és szövetségeseink. Még 2010 előtt kötöttünk velük közéleti szövetséget. Akkor rögzítettük, hogy történjen bármi, minden körülmények között arra törekszünk, hogy megőrizzük a nyugdíjak vásárlóértékét és megvédjük a juttatásaikat.
Szerintem minden politikai vagy közéleti szereplő részéről ez lenne az egyetlen helyes hozzáállás. Ezt a megállapodást a háborús szankciók okozta nehéz helyzet ellenére is tartjuk, odafigyelünk rá. Az említett ülésen a pénzügyminiszter elmondta, hogy a nehéz helyzet ellenére jövőre is egészen biztosan lehet majd nyugdíjemelésre számítani, idén pedig még nyugdíjprémium is lesz. Az erről szóló szabály szerint, ha a magyar gazdaság jól teljesít – 3,5 százalék feletti a növekedés –, ebből a sikerből részesülnek a nyugdíjasok is. Ez a szabály a baloldali kormányok idején is érvényben volt, mégsem fizettek egyszer sem nyugdíjprémiumot.
– Ők vezették be, a 13. havi nyugdíj elvételekor.
– Így van, csakhogy a gazdaság az ő idejükben sosem tudott ilyen jól teljesíteni. Ezért mondtam azt a választások előtt is, ha a baloldal alakított volna kormányt, akkor a nyugdíjasok nem kapnának nyugdíjprémiumot, hiszen a gazdaságot egészen biztosan tönkretennék, mint ahogyan ez meg is történt, amikor ők voltak hatalmon.
– Meddig tartható az inflációkövető nyugdíjemelés?
– Azért küzdünk, hogy a nyugdíjasok juttatásait megvédjük, hiszen az erkölcsi megbecsülés mellett fontos az anyagi is. Abban bízom, hogy előbb vagy utóbb megjön a világ esze. Korábban Brüsszel például azt ígérte, hogy az energiára nem vet ki szankciókat, látjuk, milyen hatással van Európa összes országára az, hogy ezt mégis megtették. Mindenki érzi a saját bőrén, hogy ez egy elhibázott döntés, és abban bízom, hogy Európa vezetőinek is felnyílik a szeme.
Egyelőre elég furcsa, hogy a háborúról és a szankciók kivetéséről sokan beszélnek, de a béke és a fegyverszünet szükségességét egyelőre csak a magyar miniszterelnök hangoztatja.
Így, hogy a szankciók a mindennapjainkat jelentős mértékben érintik, mi is kénytelenek vagyunk beszélni ezekről. Tudnunk kell, hogy a szankciók mozgatják az energiaárakat, és ezt minden család megérzi.
– Más kiemelt társadalmi csoportokkal is kapcsolatot tart, rajtuk hogyan tud segíteni a kormányzat ebben a helyzetben?
– 2002 óta vagyok országgyűlési képviselő, és 2016 óta a miniszterelnök főtanácsadója ezekben a kiemelt társadalompolitikai ügyekben. Az a feladatom, hogy a kiemelt társadalmi csoportokat érintő kérdéseket, ügyeket feltérképezzem, a tőlük érkező megkereséseket fogadjam, és ezeknek az ügyeknek az előrehaladását fel tudjam gyorsítani a kormányzaton belül. Ezekben a kérdésekben összkormányzati szinten nekem kell összehangolni az intézkedéseket, döntéseket és a kommunikációt. A miniszterelnök kérésére a választások után el is látogattam minden miniszterhez, és jó partnerségekben tudtunk megállapodni.
A nyugdíjasügyekben például három szereplő dolgozik szimbiózisban: a pénzügyminiszter, az innovációs és technológiai miniszter és a Miniszterelnöki Kabinetiroda, így tudunk sikert elérni.
Vannak, akiket azonos élethelyzet köt össze, mert mondjuk nyugdíjasok, cukorbetegek vagy fogyatékossággal élők; vannak, akiket azonos hivatás, mondjuk védőnők, tanárok, gazdák; és vannak olyanok, akiket az azonos életmód és a hobbi köt össze, például természetjárók, horgászok vagy éppen e-sportolók. A legfontosabb, hogy meghallgassuk a tőlük érkező ötleteket és javaslatokat. Nagyon sokszor úgy is tudunk segíteni, ha egy összkormányzati szinten aprónak tűnő, de e társadalmi csoportok mindennapjait jelentős mértékben meghatározó ügyet oldunk meg vagy teszünk könnyebbé, egyszerűbbé. Olyan is van, hogy egy idejétmúlt szabályt kell eltörölni, ezeket általában ők jelzik. A koronavírus-járvány idején például a cukorbetegek – Magyarországon több mint egymillióan vannak – jelezték, hogy e-receptre nem válthatók ki a gyógyászati segédeszközök. Az egyébként is veszélyeztetett emberek nem tudták a felhőből lehívni, amire szükségük van. Az illetékes minisztériummal egyeztetve nulla forintból meg tudtuk oldani, hogy ez elérhető legyen számukra. Ez a lépés azóta is megkönnyíti a betegek életét.
– Mivel foglalkoznak még?
– A Miniszterelnöki Kabinetirodán kicsi, ámde kreatív csapatommal alapvetően a közéleti és a szakmai munkát ötvözzük. Az egyetértési pontokat keressük ezekkel a társadalmi csoportokkal is. Beszéltünk a konzultációkról is, ezzel kapcsolatban fontos, hogy eddig mindegyiknek volt következménye.
A konzultációt mindig követi egy kormányzati vagy országgyűlési döntés vagy szabályozás.
A mostani szankciókról szóló konzultációnak is hamarosan megnyílik az online felülete, amit újra akadálymentessé tettünk a csaknem százezer vak és gyengénlátó, illetve a több mint hatvanezer siket és nagyothalló honfitársunk számára, akik így szintén el tudják mondani a véleményüket.
– Sokan beszélnek arról, hogy újra emelkedhet a munkanélküliség, akár Magyarországon is. Ennek tapasztalják a jeleit? Érkeznek ilyen jelzések önökhöz?
– Egyelőre ezt még nem érzékeljük. Nyilván egy ilyen helyzetben akár ez is benne van a pakliban. Jelenleg viszont egy olyan kormány és kormányfő vezeti az országot felelősséggel – és ez fontos –, aki meghozza a szükséges döntéseket, például a munkahelyek védelmében is.
Annak idején azt mondtuk, hogy tíz év alatt egymillió új munkahelyet hozunk létre, ezt akkor nagyon sokan kinevették, mégis sikerült megvalósítani. A kormányban van annyi tapasztalat, döntésképesség és kreativitás, hogy ha növekedni kezdene a munkanélküliség, akkor is meg fogja tudni védeni a munkahelyeket. A társadalmi konzultáció és a családpolitika mellett ez a kormányzásunk harmadik fő pillére.
– Ha vannak munkahelyek, és működnek a vállalkozások, az végeredményben az állam bevételeit is növeli.
– Így van, segély helyett munka! Így indultunk 2010-ben, és azóta ezt igyekszünk fenntartani. Ez az alapja a magyar gazdaság ellenálló képességének és a családok biztonságának, megélhetésének.
