Az informatikai beszerzések szerződéseinek újratárgyalásával 15 milliárd forintot spórolt a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium – állította az [origo]-nak adott interjújában a tárca informatikai államtitkára, Nyitrai Zsolt, aki egyedülállónak nevezte azt, hogy az informatika belekerült a jövőre életbe lépő alkotmányba. Elmondása szerint a digitális televíziózásra való átállásnál háromszázezer olyan családdal számolnak, akiket támogatnia kell az államnak abban, hogy 2014 után is tudjanak tévét nézni.
A tapasztalatok szerint az informatika a korrupció által különösen veszélyeztetett terület, óriási túlszámlázásokkal. Mit lehet tenni annak érdekében, hogy reális árakat fizessen az állam a beszállítóknak?
– A kormányváltást követően azonnal felülvizsgáltuk az állam informatikai szerződéseit és valóban az Ön által említettek jellemezték a területet. Azonnal hozzáláttunk a nagy kormányzati informatikai szerződések újratárgyalásához; ezzel mostanáig 15 milliárd forintot takarítottunk meg a költségvetésnek.
A Figyelő hetilap egy korábbi cikke szerint egy éve alig vannak állami megrendelések az informatikai szektorban. Nem ebből származik részben a megtakarítás?
– Nem, ez kizárólag a meglévő, futó szerződések újratárgyalásából adódik, amelyek ketyeghettek volna tovább a régi árral, ha nem lépünk. Volt olyan beszállító, akinél 80 százalékos kedvezményt értünk el.
Akkor ő összességében elég jól járt. Egy ideig vélhetően a normálisnál sokkal nagyobb profittal dolgozott, mégis maradhat az állam ügyfele.
– Így is meg lehet közelíteni a dolgot, meg úgy is, hogy van egy új kormányzat, amely ésszerűen működik.
Igen, de úgy tudom, azok a cégek, amelyek az újratárgyalás során nem voltak hajlandók jelentős árcsökkentésre – esetleg éppen azért, mert korábban is tisztességes árréssel dolgoztak -, azok most kiesnek a megrendelői körből.
– Nem gondolom, hogy fennállna ez a veszély.
Miért nem?
– Azért, mert nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy olyan konstrukciókat alakítsunk ki, amelyek tükrözik a piaci viszonyokat.
Ez azt jelenti, hogy nem minden beszállítótól várnak el számottevő engedményt, hanem differenciálnak?
– A kormányzati szerződések újratárgyalása még folyamatban van. Van, amit már lezártunk, de van olyan is, amit öt-hat tárgyalási forduló után sem tudtunk még megnyugtatóan lezárni.
Deklarált célja a minisztériumnak, hogy a beszerzéseknél a hazai cégeket részesítse előnyben. Hogyan oldható ez meg az uniós előírások megsértése nélkül?
– Ez egy fontos téma, meg lehet találni az egészséges munkamegosztást a magyar és a multinacionális vállalatok között, melyek egyébként szintén sok honfitársunknak adnak munkát. Mindezt természetesen a magyar és az EU-s jogszabályok betartásával és az új közbeszerzési törvény keretein belül.
Hogyan lehet tehát előnyben részesíteni egy hazai céget? Van mozgástér a tenderkiírások módszereiben vagy az elbírálásban?
– A kormány feltett szándéka, hogy megerősítse a magyar vállalkozásokat, hogy a magyarok sikeresek lehessenek a saját hazájukban. Ez a kiindulópont, és ebből nem tudunk engedni. Az Új Széchenyi-terv jelentős forrásokat strukturált át a kis- és közepes vállalkozások felé, ennek már látszanak az eredményei, harmadára csökkent a beérkezett pályázatok elbírálásának ideje, mint korábban és mindeközben háromszorosára gyorsultak a kifizetések. Tehát igen, van erre mozgástér.
A Digitális Megújulás Cselekvési Tervben kitűzték egy kormányzati informatikai közbeszerzéseket kontrolláló szervezet megalakítását. Mikor kezd dolgozni ez a szervezet?
– Az új közbeszerzési törvény elfogadása után. Az előző kormányzati ciklusokban bevett gyakorlat volt, hogy nagy informatikai beszerzéseket nemzetbiztonsági indokokra hivatkozva kivettek a közbeszerzési törvény hatálya alól. Ezt ellenzéki politikusként én is többször bíráltam. Az új közbeszerzési törvény tervezete elkészült, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium volt az előkészítője és nemsokára tárgyalni fogja az országgyűlés.
A közbeszerzési törvény tervezete éppen amiatt kapott kritikákat, mert a korábbinál sokkal több esetben tenné mellőzhetővé a pályázatok nyilvános meghirdetését.
– A demokrácia tökéletes működését mutatja, ha egy vitaanyag kritikát kap, de a kritikák ellenére az új közbeszerzési törvény átlátható lesz. A megelőző nyolc év gyanús ügyei után nem is lehetne ez másként, ezért a közpénzek felhasználása fölött jóval erősebb kontrollt érvényesítünk. Ezt szolgálja az Állami Számvevőszékről szóló sarkalatos törvény is, mely ezen a héten került a parlament elé, és sokkal erősebb jogosítványokat fog az ÁSZ-nak biztosítani, mint korábban.
A minisztérium által kidolgozott cselekvési tervben szereplő nyolcvan akcióból az idei második negyedévben az ütemezés szerint több mint ötvennek már folynia kell. Sikerült tartani ezt a célt?
– Ez egy négyéves időszakra szóló terv, a végrehajtása elkezdődött, időarányosan szerintem jól állunk. A program kiszámítható és számon kérhető, mert határidőket és felelősöket is tartalmaz, de annyira azért rugalmas, hogy alkalmazkodni lehessen a gyorsan változó technológiai trendekhez. A cselekvési tervre azért volt nagy szükség, mert az előző ciklusban nem volt infokommunikációs stratégia, nem lehetett tudni, merre megy a hajó. Csak tanulmányok készültek, de azok is mind a fiókban maradtak.
Van olyan akció, amely az ütemezéshez képest elmaradásban van?
– Az egyes akciókat pont azért monitorozzuk, hogy ezt elkerüljük, ezért ami késik, azt gyorsítjuk. De vannak már komoly eredmények, ide sorolom például azt, hogy az alkotmányba bekerült az infokommunikáció, abban a formában, hogy az állam a közszolgáltatások színvonalának emelése és az esélyegyenlőség biztosítása érdekében nyitott a technológia új vívmányainak alkalmazására. Ez az Európában is egyedülálló passzus örök hivatkozási alap lehet akár az eljövendő költségvetési vitákban is.
A monitoring belső használatra készül, vagy nyilvánosan is követhető lesz?
– Nyilvánosan is követhető. Az államtitkárságunk fontosnak tartja az átláthatóságot. Úgy, ahogyan eddigi is, minden ügyben rendszeresen tájékoztatni fogjuk a közvéleményt.
Tehát, ha szeretném megtudni, hogyan áll, mondjuk, a digitális vevődekóderek vásárlásának szociális támogatása, akkor lesz egy felület, ahol követni tudom, hogy hányan, mekkora támogatást kaptak?
– Ez pont egy speciális terület. Az új médiatörvény értelmében 2013 végéig kell lezajlania a digitális átállásnak, ehhez nyilván szükség lesz arra, hogy támogassuk a vevődekóderek, az úgynevezett set-top boxok vásárlását, hiszen 2014-től nem lehet már nézni a hagyományos, analóg tévéadást. Három hónappal az átállás határideje előtt nyitható meg ez a támogatási csatorna.
Három hónap alatt kell levezényelni a támogatások célba juttatását? Technikailag hogyan fog ez zajlani?
– A technikai részletekről még nem született döntés. A kiindulópontunk az, hogy körülbelül háromszázezer rászoruló család van.
A digitális átállás első határideje 2011. december 31-e volt. El tudja képzelni, hogy ismét el kell halasztani?
– Azért dolgozunk, hogy ne legyen szükség újabb halasztásra, mert az országnak az az érdeke, hogy az átállás minél előbb megtörténjen, és ezzel felszabaduljanak a foglalt frekvenciák. Nem véletlen, hogy éppen nemrég hoztunk döntést a 900 megahertzes mobilfrekvencia értékesítéséről: ezeknek az értékeknek hasznosulniuk kell. Ebben a konkrét esetben – ha van rá igény – újabb szolgáltató megjelenésével, de hogy így lesz-e, azt majd a piac eldönti. A kormány mindenesetre igyekszik a beruházásokat is ösztönözni: a korábbi, a szolgáltatókat az átjátszó tornyok építésében ellenérdekeltté tevő díjstruktúráról áttértünk a sávdíjas rendszerre, amelyben a szolgáltatók a tényleges használat után fizetnek, így bátran beruházhatnak, hogy még jobb szolgáltatásokat nyújtsanak. Nem köti már a kezüket a rossz rendelet, mert megváltoztattuk.
Ami az átállást illeti, segíthetné a fogyasztók átterelését az új rendszerbe, ha felszabadítanák a mobiltévé-frekvenciát, hiszen így a digitális platform még jobb szolgáltatást tudna kínálni. A kérdéses frekvencia egy évekkel ezelőtt elbukott technológia számára van még mindig fenntartva. Mire vár a kormány?
– A kérdés jogos, a szakmai tárgyalások már megkezdődtek. Hasonló ügy egyébként a Tetra-rendszerek működtetésére alkalmas rádiófrekvenciák civil célok számára történő megnyitása.
Nemrég egy szakmai konferencián beszámolt az államtitkárság elmúlt egy évéről. Többek között azt mondta, „néhány napon belül” az állam maga oldja meg a jogszabályok megismerhetővé tételét a Magyarorszag.hu oldalon. Mikortól fog élni az új rendszer?
– Az előkészítést lezártuk, a rendszert teszteljük, pár napon belül valóban magas szintű szolgáltatást nyújt majd.
Az egyik legfontosabb vállalás a szélessávú internetes lefedettség növelése. Mi történt eddig ennek érdekében?
– Valóban az egyik legfontosabb programpontunk, hiszen vállaltuk, hogy 2013-ra megvalósul Magyarországon a 100 százalékos lefedettség, összhangban az Európa Unió digitális menetrendjével. A kormány az idén 12 milliárd forintot különített el a célra, szeptembertől lehet majd pályázni erre a pénzre. A megvalósítást a helyi vállalkozások bevonásával képzeljük el, lehetőséget adva arra, hogy a szükséges hálózatokat kiépítsék az adott területen. Azt várjuk, hogy a 12 milliárd forintos pályázati alap ugyanekkora beruházói forrást mozgat majd meg.
Mi az álláspontja a netsemlegesség kérdéséről, vagyis arról az elvől, hogy az interneten zajló forgalom korlátozatlan és ellenőrizetlen legyen ?
– A hivatalos és a magánvéleményem is az, hogy az internet a szabadság tere, ahol korlátozás nélkül kell megjelenniük a tartalmaknak. Vannak azért határok, amelyeket nem szabad átlépni, itt elsősorban a büntetőjogilag üldözött tevékenységekre gondolok.
Mit tehet a fogyasztó, ha azt tapasztalja, hogy a szolgáltatója letiltotta, mondjuk, a fájlcserét?
– Ez elég érzékeny témakör, jó, ha beszélünk róla, de a szabályozásnak alighanem uniós szinten kell megszületnie. A téma napirenden van, a tárgyalások folynak. Európa nagy kihívások elé néz, ezért mára a döntéshozók fejében összeállt a kép: a döntéseket nem lehet húzni-vonni. A Magyar Elnökség pont ezért lépett fel kezdeményezőként az európai frekvenciastratégia megalkotásában, a hálózatbiztonság erősítésében és kritikus infrastruktúra-védelemben. Míg előbbi infrastrukturális, a másik kettő biztonsági és közvetett módon versenyképességi kérdés. Ezeken múlik az európai digitális gazdaság jövője, és a magyar elnökség meghatározó lépéseket tett a kontinens sikeréért.
Többször említette az előző ciklus hibáit. Van olyan program, amelyet érdemes továbbvinni abból az időszakból?
– Jó ötlet volt, hogy – igaz csak elviekben, a szavak szintjén -, megnyitották a kapukat a nyílt forráskódú programok előtt. De a kezdeményezésből végül semmi nem lett. Most viszont végigvisszük ezt, ennek sikeréért több tesztprogramot indítottunk, melyek a nyílt forráskódú alkalmazások közigazgatási célú fölhasználását vizsgálják. Készülőben van továbbá a kormányhatározat, amely előírja az államigazgatásban az ODF (Open Document Format) használatát. A ciklus végére az egész kormányzati szektorban elterjedhet a nyílt forráskódú szoftverek használata. Ez korszakalkotó jelentőségű változás lesz, és remélem, hogy hasonló áttörést sikerült majd elérni az úgynevezett okos mérők bevezetésével is.
(Fotó: Tuba Zoltán)
