Az irgalmasság és az empátia hiánya okozta a 100 ezer áldozatot követelő doni katasztrófát – jelentette ki Nyitrai Zsolt országgyűlési képviselő, a Fidesz Heves megyei elnöke a novaji megemlékezésen.
(Forrás: M1 Híradó)
Fodor Péter novaji polgármester köszöntője után Nyitrai Zsolt országgyűlési képviselő, a Fidesz Heves megyei elnöke mondott ünnepi megemlékezést.
Maga a kifejezés: nemzetközi, a nemzetek fennmaradását feltételezi, de olyan nemzedekét, amelyek egymást elviselik, és nem csinálnak a különbségekből megkülönböztetéseket –kezdte beszédét Nyitrai Zsolt országgyűlési képviselő, a Fidesz megyei elnöke azon a novaji megemlékezésen, amelyet a doni katasztrófa 71. évfordulója alkalmából rendeztek meg.
Van egy ország, mely egykor a Szovjetunió része volt, ma már Oroszország, s ott van a legnagyobb magyar temető. 1943 januárjában a Don folyónál szinte teljesen megsemmisült az odavezényelt magyar hadsereg: nem kevesebb, mint 100 ezer magyar férfi, honvédek és munkaszolgálatosok is.
Amióta magam is kint jártam egy állami küldöttséggel a Donnál – folytatta a szónok-, másképpen emlékezem erre a tragikus eseményre. A központi magyar katonai temetőben, ahol 20 ezer honfitársunk nyugszik, öt katona előkerült földi maradványait temettük újra, mert ahogy a mondás tartja: a háború addig nem ért véget, amíg az összes elesett katonát tisztességgel el nem temették.
A képviselő szólt arról is, hogy jellemzően a novaji emlékmű születésének évtizedében, a hatvanas években kezdődött meg a doni katasztrófa traumájának közösségi kibeszélése.
A doni katasztrófa feldolgozhatatlannak tűnő története a puhuló diktatúra nyelvezetével párosulva az abszurd drámában, a groteszk műfajában öltött formát. Utalt Örkény István munkásságára, akinek munkaszolgálatosként a Don-kanyarban, eltöltött időszak, majd a hadifogság mély nyomott hagyott az életében, s világlátását is nagyban meghatározta.
A groteszk utal arra is, hogy milyen ellentmondásokkal terhes a Donnál történt katasztrófa. A hitleri Németországgal szövetségben harcolni a sztálini Szovjetunióval szemben azért, hogy megakadályozzák Magyarország náci megszállását, ugyanakkor elkerüljék a kommunista megszállást, a nyugati szövetségesek által megnyitott közeli második front reményében, egy nemzeti önrendelkezést meghagyó békében bízva… Mi ez, ha nem egy groteszk és abszurd helyzet? – tette fel a kérdést. Ám a groteszk – folytatta – nem a semmiből születik. Emberek hozzák létre azt a szörnyűséget, amelyet kifejez, melynek kifejezésére és feldolgozására sokszor már csak ez a különös forma ad lehetőséget.
Emlékezzünk ma azokra a novajiakra, akik nem jöttek haza a Don-kanyarból, azokra a családokra, akik hiába várták vissza szeretteiket, s azokra is, akik szerencsésen hazatértek. Ez adjon nekünk erőt, hogy mindig van remény az újrakezdésre az egyén és a nemzet számára. Soha többé háborút! – zárta megemlékezését Nyitrai Zsolt.
