Nyitrai Zsolt, a Fidesz Társadalmi Kapcsolatokért felelős Igazgatóságának vezetője arról beszélt lapunknak, hogy hogyan jött létre a public affairs osztály a párton belül, mi a feladata, hogyan működnek együtt a kampánystábbal. Ezen kívül kérdeztük saját személyes ambíciójáról, a Fidesz és az ellenzék kommunikációjáról, továbbá a párt körüli médiabirodalomról.
Sokan azt mondják, hogy azon kevés fideszes politikus közé tartozik, akinek még megvan a józan esze. Ennek ellenére mégis elvállalt egy olyan kommunikációs feladatot, amelyet ugyan lehet józan ésszel is csinálni, de nem biztos, hogy ez sikerülhet. Miért vállalta el?
Lehet, hogy tévednek és már nincs meg a józan eszem?! Megkaptam a megbízást, hogy dolgozzam ki, szervezzem meg és vezessem a Fideszen belül a Társadalmi Kapcsolatokért felelős Igazgatóságot, ilyen public affairs-feladat pedig ebben a formában még nem volt a párton belül. Kihívás volt kidolgozni egy olyan programot, amire a világon nagyon jó példák vannak, de itthon még talán kevés jót és pozitívat találni. Hosszas felkészülés után leadtam az előterjesztésemet és ezt elfogadták.
Jogászként végzett, miért vonzotta a kommunikációs terület?
Valahogy így alakult. 1994-ben léptem be a Fideszbe. Nem tudtam felfogni, hogyan jöhettek vissza azok az emberek, akiket a rendszerváltoztatáskor ennyire nem akartunk. Arra jutottam, hogy kevés, ha puffogok. Fogtam a telefonkönyvet, megnéztem, Egerben hol lehet jelentkezni. Nehéz volt megtalálni, egy elég lepusztult lépcsőházban volt. Azt gondolták, hülye vagyok, mert a Fidesz éppen csak bejutott a parlamentbe és mindenki inkább ki akart lépni. Kezdetben is szervezési és kampányfeladatokat láttam el az önkormányzati választáson, 1998-ban már kampányfőnök voltam Egerben. Nem magam kerestem, de jól éreztem magam benne.
Hogyan képezte magát kommunikációból?
Kíváló (ki)képzést nyújtott a vidéki és fővárosi közéletben eltöltött húsz év. Illetve hasznos olvasmány volt Pratkanis és Aronson A rábeszélőgép című könyve, maguknak is csak ajánlani tudom.
Olvastuk. De amit abból tanult, azt hogyan fordította át a gyakorlatba?
Nekem egy lakótelepi körzetem volt 1998-ban Egerben, de senki nem mondta meg, hogy délután négy és hat között, amikor az emberek jönnek hazafelé, állítsak fel egy standot a lépcsőház aljába és mindenkinek a kezébe adjak egy brosúrát, hogy ez vagyok én.
A mostani pozícióra ki kérte fel?
Orbán Viktor, pártelnöki minőségében.
Említette, hogy hosszasan készült a megbízásra. Milyen nemzetközi példákból merített?
Amerikában nagyon sokat foglalkoztak speciális érdekcsoportokkal. De egy kazal európai példát is tudunk mondani.
Ez a public affairs-munka a Fideszen belül mit jelent?
A lényege, hogy vannak kiemelten fontos társadalmi csoportok, amelyekre nagyobb figyelmet fordítunk. Elintézzük az ügyeiket, mások számára talán apró-cseprő dolgaikkal foglalkozunk. Ez egy fontos pillére a demokratikus kormányzati-közösségi kommunikáció fejlődésének, hiszen az állampolgárok, társadalmi csoportok, civil szervezetek még hatékonyabban tudják érvényesíteni érdekeiket. Emellett üzeneteket fogalmazunk meg, sokszor speciális csatornákat használunk.
Ezek akkor nem olyan üzenetek, amiket a tömegmédiában is láthatunk?
Nem. Ezek elsősorban közvetlen kapcsolatok során kommunikált üzenetek.
Melyek voltak az első szervezetek, amelyekkel felvették a kapcsolatot?
Mondjuk inkább társadalmi csoportot. Hadd emeljem ki a nyugdíjasokat, akiknek minden tiszteletet meg kell adnunk. Több mint 2,5 millióan vannak, ez választásokat eldöntő tömeg. Korábban, ha a jobboldallal elbuktunk egy választást, akkor könnyen mondtuk azt, hogy ez is a nyugdíjasoknak köszönhető. Jelenleg több nyugdíjas támogatója van a Fidesznek, mint az ellenzéknek. De ilyen csoport a kerékpárosok, a magyar társadalom negyven százaléka biciklizik. És mondhatom a gazdákat is. Az elmúlt négy évben nem tüntettek a gazdák.
Hány ember vesz részt az igazgatóság munkájában?
A csapatom kicsi, de kreatív.
Mekkora a büdzsé?
Low budget. A személyi bérekről nem tudok tájékoztatást adni, de jóval a piaci ár alatt van. Sok önkéntes segítő is közreműködik.
Magánemberként tudunk javaslatot tenni?
Persze.
Tegyük fel, hogy van egy kiváló ötletünk a kampányfinanszírozás kifehérítésére. Ilyenkor mi történik? Megfogja a kezünket és odavezet ahhoz az emberhez, aki tudja a megoldást?
Ha nem is személyesen kísérném el önöket, de mint egy közlekedési útjelző tábla a szabályozóhoz irányítanám magukat.
Az ön igazgatósága milyen szimbiózisban él a Fidesz választási kampánystábjával?
A választási időszakban a pártszervezet minden eleme találkozik a kampánystábbal. Mi elsősorban ezen társadalmi csoportok igényeire figyelünk és az ő számukra próbálunk meg üzeneteket megfogalmazni. Ha van egy rendezvény vagy egy kongresszus, akkor én nem feltétlenül szólok bele tartalmi kérdésekbe, de arra mindenképpen figyelek, hogy a fogyatékossággal élőknek – mondjuk a kerekesszékeseknek – mindenképpen legyen helye a nézők között, vagy, hogy legyen jelnyelvi tolmács, az interneten pedig feliratozzuk a közvetítést.
Mik lesznek a Fidesz kampánytémái?
Kettős. Egyrészt folytatunk egy eredménykommunikációt az elmúlt négy esztendőről. Ha az én feladatomat nézzük, és vegyük például a nőket, akkor az én feladatom felhívni a nők figyelmét arra, hogy ez a kormányzat mennyi és miféle családbarát intézkedést hozott meg. Emellett persze el kell mondanunk, hogy az ország jobban teljesít, jobb eredményei vannak, és kevesebbet kell fizetniük az embereknek a rezsiért, mint korábban. Sok munkánk van még, de az emberek láthatják, hogy az út, amin haladunk jó és produktív.
Emellett szembesítenünk kell a választókat azzal is, hogy az általam csak Együtt 2010-nek nevezett Gyurcsány-koalíció ugyanazokból áll, akik a tönk szélére sodorták Magyarországot, és tudjuk, mire számíthatunk tőlük. Érdemi, valós változás nem történt a baloldalon Őszöd óta.
Volt olyan, hogy az ön igazgatósága által megfogalmazott üzenetek konfliktusba kerültek a kampánystáb kommunikációs irányával?
Konfliktusnak nem nevezném, de olyan már volt, hogy egy javaslatunkra azt mondták, hogy nem időszerű.
Mondana példát?
Van egy olyan szakma, amelyik az önkormányzaton keresztül kap havonta egy bizonyos összeget, de az önkormányzatok nem adták tovább az érintetteknek, hanem benyelték. Én azt mondtam, hogy álljunk ki és szólítsuk fel az egyébként most konszolidált önkormányzatokat, hogy járjanak el jogszabályszerűen. Első körben az önkormányzati lobbi lenyomott, de ezért a témáért küzdöttem. Kis késéssel mégis sikerült elérni, a saját önkormányzati embereinkre is politikai nyomást gyakoroltunk.
A kampányegyeztetések során találkozott Habony Árpáddal?
2003 óta ismerjük egymást, utoljára a miniszterelnök évértékelőjén találkoztam vele.
Milyen szerepe van a kampányban, illetve a Fidesz kommunikációjában? Mert erről csak szóbeszédek vannak, a Fidesz részéről még nem nyilatkozott az ügyben senki.
Habony Árpád egy háttérszereplő, nem miniszterelnöki, hanem pártelnöki tanácsadója Orbán Viktornak. De hogy mi az ő szerepe pontosan, azt kérdezzék meg tőle.
Kik vesznek még részt a Fidesz kampánystábjában?
Nem fogom felsorolni a névsort.
Hogy épül fel a kampánystáb? Ki a főnök?
Gyürk András a kampányfőnök. Majdnem száz százalékban ugyanaz a kampánystáb irányítja a feladatokat, amely 2010-ben is. De a kampánystáb felépítéséről szívesen nyilatkozom április 7-én egy zöld tea mellett.
Milyennek gondolja a Fidesz általános kommunikációját? Nem látja kicsit arrogánsnak?
Szerintem sokat javultunk ebből a szempontból.
Az eredménykommunikációról már beszéltünk. Viszont emellett olyan szavakat írtunk fel magunknak, mint maffiabaoldal, rezsiharc, Gyurcsány-Bajnai, kommunisták, nem leszünk gyarmat. Ez azért nem pozitív kommunikáció.
Sok igazság van ebben. Abban, hogy sokszor szembesítő. Ez senkinek nem áll jól, de nekünk különösen nem. A stílusunk miatt veszítettünk már el választást 2002-ben. Azt magyarázom mindenhol, hogy hatalomból sosem szabad hatalommal beszélni, de sokszor nem sikerül ezt elérnünk. De a mostani Fidesz jóval kevésbé arrogáns, okoskodó, mint 2002-ben.
De van olyan megállapodás a központban, hogy a következő hónapban Kövér László ne szólaljon meg?
Nincs.
Hogy lehet kivédeni, hogy az utolsó két hétben ne jöjjön egy mikolaizmus?
Erre mindenkinek egyénileg oda kell figyelnie.
Nem veszélyes, hogy a Fidesz lényegében kizárólag a legegyszerűbb választói réteg nyelvén kommunikál?
Azért sokat formáltak bennünket e tekintetben a politikai ellenfeleink. Ne feledjük, 1998 és 2002 között az Álmok álmodói – világraszóló magyarok például a Fidesz fő kampányüzenete volt, erre ütöttek-vertek bennünket. Kár lenne cáfolni, hogy ma már a Fidesz kicsit lejjebb lő, de vannak azért szofisztikáltabb üzeneteink is. Az persze igaz, hogy 1994-ben nem gondoltam volna, hogy egy Fidesz plakátra egy szó lesz ráírva: rezsicsökkentés.
Nem okoz önben ez azért mérhetetlen törést?
Mérhetetlent nem okoz. Hiszen fontos a kommunikáció de a politikai tartalom, irányvonal a lényeges, az pedig jó.
Mennyit költ a Fidesz a kampányban?
A jogszabályi kereteket kihasználva fogunk költeni, az adott időpontban pedig közzé is fogjuk tenni az Állami Számvevőszék pedig elszámoltatja. Viszont a rövidebb kampányidőszakkal a választás költsége is kisebb, továbbá megszüntettük a „mindenhova csirizelünk” kampánymetódust is. Mi egyetlenegy plakátot nem ragasztottunk még fel a választókörzetemben. Jó pár évvel ezelőtt Ausztriában még csodálkoztam, hogy miért nincsenek tele plakátokkal a villanyoszlopok és az elektromos szekrények, most nálunk sem lehet. Talán olcsóbb is így a kampány, de mindenképpen költségtakarékosabb, környezettudatosabb. Emellett növekedett a limit, amit egy-egy képviselőre lehetett költeni és azt az egymillió forintos határt nem biztos, hogy minden párt betartotta.
A Fidesz betartotta?
Azt gondolom, igen. Mindenesetre ez a szabályozás jobb, mint a korábbi, és a kampány végén az derül ki, hogy mégis korrigálni kell, akkor megtesszük. Még az elején vagyunk.
Említette a villanyoszlopokat. Nemrég derült ki, hogy noha a választási eljárásról szóló törvény a közlekedési törvénnyel összhangban világosan tiltja a villanyoszlopreklámokat politikai hirdetések esetében is, önkormányzatok mégis hirdethetnek rajtuk. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium szerint a nevezetes salgótarjáni eset nem hirdetésnek, hanem tájékoztatásnak számít, miközben ezeken a plakátokon a Fidesz vizuális elemei szerepelnek. Mintha sikerült volna találni egy jogi kiskaput, hogy ebben is a Fidesz felé lejtsen a kampány.
Nem tudom, nem ismerem a szabályozást.
De ha átgondolja az előbbieket, akkor mit gondol róla?
Nem tudok állást foglalni, nem tudom, mi szerepel a plakátokon.
Az szerepel rajtuk, hogy a fideszes önkormányzat miket adott át 2006 óta Salgótarjánban és környékén.
Fontos eredmények ezek a térségben, de kicsit ez már a kampány határát súrolja. Elsősorban az önkormányzatiét.
Mit gondol a Fidesz-közeli médiabirodalom megerősödéséről?
Korábban a Fidesz azzal szembesült, hogy lehet itt plakátokat kiragasztani, meg lehet lakossági fórumokat rendezni, ha nincs televízió, nincs megyei napilap, akkor nehéz mit kezdeni, mert akkor ténylegesen hegemón szerepben voltak a baloldali üzleti körökhöz tartozó médiumok. Most a jobboldali médiaportfolió erősödött meg.
De nem tartja visszásnak, hogy ezeket közpénzből duzzasztják fel ekkorára?
Én ezt normális piaci folyamatnak látom. A piacon adnak-vesznek.
Az állami hirdetések odairányítását sem tartja problémásnak?
Az állam oda irányítja a hirdetéseit, ahol a legjobb áron és a leghatékonyabban tudja elérni azokat, akiket meg akar szólítani. Ha ez az RTL Klub, akkor oda, ha ez a Tv2, akkor meg oda, ha pedig az Axel Springer, akkor meg amoda.
Elég naiv elképzelés ez jelenleg az állam piacbefolyásoló szerepéről.
Én akkor is piaci folyamatokat látok. Öt-hat évvel ezelőtt más volt a tulajdonosi szerkezet, és más most.
forrás: Kreatív Online
