Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára is vendége volt annak az egri borászfórumnak, amelyet Nyitrai Zsolt országgyűlési képviselő, a Fidesz megyei elnöke kezdeményezésére rendeztek meg az Egri Polgárok Házában.
(Tv Eger)
Nem ez az első alkalom, hogy fórumot tartunk az Egri Borvidék érdekében, hiszen folyamatosan azon munkálkodunk, hogy keressük a kitörési pontokat, javítsuk az ágazat egri szereplőinek helyzetét, továbbá eljuttassuk az egri borokat a külföldi országokba – mondta Nyitrai Zsolt.
Emlékeztetett arra az eseményre, amelyen a helyi borászok találkoztak Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszterrel. A fórumon szó esett az egri Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet jövőbeni sorsáról, valamit az egri borok helyben történő palackozásáról is.
Szijjártó Péter kijelentette: a keleti export négy lábon állhat: a gépiparon, elsősorban az autóiparon, a mérnöki szolgáltatásokon, a vízgazdálkodáson és az ehhez kapcsolódó iparágakon, valamint az élelmiszeriparon és a boron. Magyarországnak nem a mennyiségi versenybe kell benevezni, azt nem tudja megnyerni. „Azt kell néznünk, tőlünk keletre milyen speciális igények merülnek fel” – mondta.
Évi 600-800 ezer hektoliterre tehető a magyar borexport, de ennek csak alig tíz százaléka megy az Európai Unión kívüli országokba – mondta. Megjegyezte, hogy az Európába irányuló exportban a nagyüzemi borászatok dominálnak, és a literenkénti egy eurós ár a jellemző. A kínai és hongkongi exportban pedig 3-6 eurós literenkénti árról lehet beszélni – tette hozzá.
Kínában alapvetően a komoly vörösborokat és a karakteres fehérborokat keresik. Ugyanakkor hozzátette: a kereslet nem hely- és borászspecifikus, a kiváló minőségű európai borokra van igény.
Szijjártó Péter felidézte, hogy a magyar kormány a válságra mint lehetőségre tekintett, és úgy vélte, ha „gyors változtatásokat hajtunk végre, erősebbek lehetünk, mint voltunk korábban”. Ennek a stratégiának van egy „külgazdasági lába” is, az általában jól működő nyugati kapcsolatrendszer mellé a korábban kevesebb figyelmet kapó keleti kapcsolatrendszer visszaépítése – fogalmazott. A „keleti nyitás” stratégia az Oroszországgal, Kínával és a Távol-Kelettel való stratégiai együttműködésre, az arab világgal való gazdasági együttműködésre, a kaukázusi köztársaságokkal való gazdasági kapcsolatok szorosabbra fűzésére és a nyugat-balkáni pozíciók megerősítésére épül. Kijelentette: mind a négy területen pozitív folyamatok indultak el, a magyar export mind a négy relációban jelentősen nőtt.
Kerekes György, a Magyar Nemzeti Kereskedőház vezérigazgatója hozzátette: feladatuk, hogy az állam elképzeléseit operatív módon segítsék, akár finanszírozással, akár külkereskedelmi szakértők bevonásával, vagy éppen piackutatással. Mint megfogalmazta, a magyar bor sikere az egész hazai élelmiszeripart magával húzhatja a keleti piacokon, mert a kiváló minőséget jelképezi. Hozzátette: az Egri Bikavér, vagy az Egri Csillag nagy jövő előtt áll az említett piacokon, hiszen a borokhoz köthető történelmi múlt segít megfogalmazni azt az üzenetet, ami el kell jusson a távoli országokba. Ehhez nagyban hozzájárulhat a már említett, Egri Borvidéket bemutató kiadvány, amely kínai nyelven is megjelenik.
