A várossal és a kormányzati szervekkel egyeztetve törvénymódosítást nyújtottunk be annak érdekében, hogy megmaradjon a középfokú borászképzés Egerben – jelentette be Nyitrai Zsolt, Eger országgyűlési képviselője a Turi-Kovács Béla honatyával együtt tartott sajtótájékoztatón.
(TV Eger)
Turi-Kovács Béla országgyűlési képviselő, a Kisgazda Polgári Egyesület elnöke először arról szólt, hogy a sajtótájékoztató előtt egy füzesabonyi gazdafórumon vett részt, ahol a résztvevők nagyon őszintén mondták el észrevételeiket. Felidézte, hogy 2010-ben ő maga is sürgette egy agrárkódex megalkotását, amelynek a földforgalmi, a szövetkezési, az agrárgazdálkodási, valamint az integrációs törvény kellett volna tartalmaznia.
Ebből csak az első készült el, s a füzesabonyi fórum résztvevői – folytatta – ugyanazokat a kritikákat fogalmazták meg, amelyet ő is hangoztatott öt évvel ezelőtt. Szerinte is stabil, kiszámítható szabályok kellenek, ugyanakkor nem az EU, hanem magunk miatt is bizonyos módosításokra van szükség a szabályozásban.
Turi-Kovács Béla hozzátette: maga is egyetért a gazdák kritikájával, miszerint nem szerencsés, ha földkiadó bizottságok, tehát néhány ember mondja meg, kinek lehet területe egy adott helyen s kinek nem, ezért egy új szabályozás csökkenthetné a kialakult feszültségeket. A szakpolitikus szerint az elektronikus adminisztrációt sokan nem tudják használni már koruk miatt sem, ezért a falugazdászoknak felhatalmazást kell adni arra, hogy segítsenek a gazdáknak.
Mint kisgazda örömmel tapasztalom, hogy az országban egyedül az Egri borvidéken nőtt a szőlőtelepítések száma, s miután a magyar agrárium kissé egyoldalúvá kezd válni, egyre inkább csak a gabonafélékre koncentrál, Eger jó példa arra, hogy át kell állni a munkaigényes, jövedelmezőbb termelésre – fejtette ki.
Nyitrai Zsolt azt hangsúlyozta, hogy Egerben és környékén több ezer család él a borászatból, a minőségi termelés legfőbb bizonyítéka pedig az a bordeaux-i világverseny, ahol az elnyert érmek tekintetében az egri volt az ország legeredményesebb borvidéke, a világranglistán pedig az előkelő 5. helyen végeztünk.
Ezek tükrében nyilvánvaló, milyen fontos szerep hárul a 115 éves egri középfokú agrárszakképzésre, melynek színtere ma az Egri Kereskedelmi, Mezőgazdasági, Vendéglátóipari Szakközép -, Szakiskola és Kollégium – tette hozzá.
Mint ismert, az Országgyűlés 2011-ben megalkotott egy új szabályozást, amelynek következtében megszűnt volna a szőlészeti és borászati képzés Egerben, hiszen ilyen oktatás csak a földművelésügyi tárcához tartozó intézményekben folyhatott volna. Ez egy hibás elképzelés volt – folytatta Nyitrai Zsolt -, ezért a várossal, a kormányzati szervekkel, illetve a miniszterelnökkel egyeztetve beadtunk egy módosító javaslatot annak érdekében, hogy megmaradhasson ez a képzés, hiszen eredményeink alapján, ha valahol, akkor éppen Egerben mindenképpen szükség van a leendő szőlészek, borászok képzésére. Kijelentette azt is: úgy véli, ha kiderül a tapasztalatok alapján, hogy egy jogszabály hibás, nem kell ragaszkodnunk hozzá, hanem változtatnunk kell rajta.
A Parlament Törvényalkotási Bizottsága támogatja a módosító javaslatot, így az Országgyűlés hamarosan elfogadhatja az új jogszabályt, így megmaradhat Egerben a szőlész- borászképzés – jelentette ki Nyitrai Zsolt.
