A belvárosi rehabilitációs program záró elemeként létrejött tér lelépcsőzik az Eger patakhoz és teraszos, akadálymentes kialakításával a városvezetés reményei szerint a megújult egri városközpont egyik üde színfoltjává válhat.
(TV Eger)
A Végvári vitézek terének átadása egy rögtönzött csatajelenettel kezdődött, amit az Egri Vitézlő Oskola adott elő. Törökök dulakodtak a magyar vitézekkel, hasonlatosan a névadó szoborkompozíció alakjaihoz. Kisfaludi Stróbl Zsigmond 1967-ben készült alkotása a korábbi helyétől csaknem 100 méterre, a Dobó tér közvetlen szomszédságában lelt új otthonra. E tér kialakítása volt a 25 elemből álló egri városfejlesztési program utolsó része.
Nyitrai Zsolt, Eger országgyűlési képviselője felidézte az áthelyezés előzményeit, s a szerdai átadási ünnepségen így fogalmazott: „A Végvári Vitézek szoborcsoport a Dobó téren Dobó István várkapitány szobra mellett mindig csak mellékszereplő lehetett. Az áthelyezéssel, és azzal, hogy saját teret is kaptak, mellékszereplőből főszereplővé válhattak.”
– Sok vita zajlott a belvárosi rehabilitáció körül, de úgy vélem, az eredmény magáért beszél már most – szólt köszöntő beszédében Habis László polgármester. – Noha a tér hosszú ideig építési terület volt, s körül volt zárva, sokan – családok, anyukák gyermekeikkel, fiatalok és idősek – sétáltak erre, hogy megcsodálják az épülő közösségi teret.
Érdemes körülnézni, mennyi megújult épület és tér jött létre a belvárosi rehabilitáció során. Remélem, sok-sok rendezvény, program színtere lesz a Végvári vitézek tere is – fogalmazott a városvezető, aki elmondta azt is, hogy a tegnapi ünnepség még nem a hivatalos projektzárás, az szeptember 28-án lesz. Így ugyan szalagátvágás nem volt, de a szomszédos Lenkey János Általános Iskola diákjai mindent megtettek az ünnepi hangulat fokozásáért: versekkel köszöntötték az egybegyűlteket, a néptáncos csoport jókedvű előadással készült az átadásra.
Zárásként minden résztvevőt az Eger-patakhoz vezető lelépcsőzéshez invitáltak, ahol papírhajókat osztottak, majd azokat vízre bocsátották. A csónakokban egy Gárdonyi Géza idézetet – „Sok kéznek még a kő is enged!” – helyeztek el, utalva a munkálatok során felmerülő nehézségekre.
Forrás: HEOL
