Stratégiai keretmegállapodást kötött az agrártárca és a méhészek egyesülete, az ágazat további fejlesztésével kapcsolatos együttműködésről szóló dokumentumot pénteken írta alá Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) parlamenti államtitkára és Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke.
Nagy István elmondta: a keretmegállapodás tartalmazza, hogy a méhészek és a kormány továbbra is egymással szövetségben kívánnak dolgozni, együttműködnek a szakmai kérdésekben. Rögzíti azt is, hogyan juttassák érvényre a magyar méhészek érdekeit itthon és külföldön egyaránt, és miként osszák fel a Magyar Méhészeti Nemzeti Programból jutó forrásokat.
Bross Péter elmondta, a megállapodás arról szól, hogy az Európai Parlament által elfogadott mézjelentésben foglaltakon tovább kell dolgozni, el kell érni, hogy az EP javaslataiból jogszabály-módosítás legyen. Az egyesületi elnök beszélt arról is, hogy a meleg tél utáni hideg időjárás nem kedvez a méhészeteknek, a következő tíz nap kritikus lesz.
Nyitrai Zsolt stratégiai társadalmi kapcsolatokért felelős miniszterelnöki megbízott elmondta, hogy a kormány stratégiai partnerként tekint a méhészekre, az őket összefogó egyesületre. Magyarországon több mint 20 ezer méhész tevékenykedik, és több mint 1,2 millió a méhcsaládok száma. Magyarország a harmadik legnagyobb méztermelő az Európai Unióban Spanyolország és Románia után – ismertette.
Nagy István kifejtette: a méhészet kicsi, de kulcsfontosságú ágazat. A nemzetgazdasági jelentősége 1 százalék, míg az állattenyésztésben 3,6 százalékot tesz ki, de a méhek tevékenysége, a beporzás nélkülözhetetlen a mezőgazdaság számára.
Hozzátette, az elmúlt években nagyon sok kihívással nézett szembe az ágazat, és ezek szoros szövetséget kovácsoltak a méhészek és a magyar kormány között. Példaként említette többek között a fő „méhlegelő”, az akácfák megvédését és a hamisított mézek kivonását a piacról.
Az összefogás eredményének nevezte azt is, hogy az elmúlt években jelentősen nőtt a méhcsaládok száma: míg 2010-ben 997 ezer méhcsalád volt Magyarországon, 2016-ra már 1,225 millió, amivel az unió 28 tagállama közül Magyarországon a hatodik helyen áll. A mézfogyasztás az összefogás eredményeként kétszeresére emelkedett: míg 2010-ben 40 dekagramm volt az éves átlagfogyasztás, már eléri a 80 dekagrammot.
Az államtitkár kiemelte továbbá, hogy a méhészeti ágazat a Magyar Méhészeti Nemzeti Program keretében 2010-től közel 10 milliárd forint – fele részt hazai költségvetési forrású, fele részt uniós finanszírozású – támogatásban részesült, ami segítette a technológiai megújulást, a méhegészségügyi védekezések, eljárások fejlődését, a méhészeti kutatásokat és a méhészek szakmai továbbfejlődését.
Erdős Norbert, a Fidesz európai parlamenti képviselője, aki az EP-ben az ágazat helyzetével foglalkozó mézjelentés előterjesztője volt, kifejtette: a stratégiai együttműködési szerződéssel nagyon fontos, több fronton zajló munka érett be. Kiemelte, hogy az EP óriási többséggel fogadta el március 1-jén a mézjelentést, amely érinti a mézhamisítást, a méhészek támogatásának a növelését, a mézpromóció ügyét. Úgy vélekedett, 1-1,5 éven belül nagyon komoly jogszabály-módosításokat is el tudnak érni, ha az együttműködés folytatódik.
Hangsúlyozta, a méhészet a legfontosabb ágazat, hiszen az élelmiszeripari termékek 76 százaléka a méhek általi beporzásnak köszönhető, a zöldség-gyümölcs ágazatban pedig 84 százalék ez az arány. Kitért arra is, hogy Nyugat-Európában érzékelik a méhek, a beporzás fontosságát. A mézhamisítás azért kap kisebb figyelmet, mert az EU saját mézfogyasztásának csupán 60 százalékát állítja elő. A magyarok számára azért kiemelten fontos a mézhamisítás ügye, mert a megtermelt méz 75 százalékát az európai piacon értékesíti, miközben az oda beérkező méz 20 százaléka bizonyítottan hamisított. Magyarországon, az agrárkormányzatnak köszönhetően két-három éve nincs kínai méz a polcokon – mondta az európai parlamenti képviselő.
(MTI)
