Nyitrai Zsolt, Eger és térsége országgyűlési képviselője a napokban a vezérszónoki felszólalásban beszélt az állatvédelmi konzultációról és az ügy fontosságáról az Országgyűlésben. A témáról a heol.hu kérdezte.
Nyitrai Zsolt kiemelt társadalmi ügyekért felelős miniszterelnöki megbízott, megyénk országgyűlési képviselője felszólalásában elmondta, Magyarország kormánya folyamatosan törekszik az állatok védelmét szolgáló intézkedések bevezetésére és a civil szervezetek támogatásának a bővítésére, s megalakult a Nemzeti Állatvédelmi Tanács is. Ennek egyértelműen az a célja, hogy a különböző témakörben megszületett legfontosabb kérdéseket és pontokat megvitassa és javaslatot tegyen új szabályozásra is.
A Magyar Falu Programban ivartalanítási program indult, létrejött az Állatvédelmi Kódex. Ennek kialakítása azért is jelentős, mert a hazai állatvédelem történetében gyakorlatilag először hatóságok, szakmai és civil szervezetek, a tudomány, a kormányzat képviselői közös nyilatkozatot fogadtak el. Kifejtette, a közös munkához, a szemléletformáláshoz képez alapot a konzultáció is.
A fentiekkel kapcsolatban arról érdeklődtünk, hogyan látja megyénk helyzetét az állatvédelem és állattartás terén, illetve személy szerint mennyire tartja fontosnak a témát.
– Természetesen fontos téma. Vidéken nőttem fel, a nagyszüleim is tartottak állatokat, kedvelem a kutyákat és egy időben lovagolni is tanultam. Érdekelt a természet, ezért sokat forgattam a Búvár zsebkönyveket. Magyarországon közel kétmillió ebet és valamivel több mint két és fél millió macskát, illetve hamincöt millió haszonállatot tartanak.
Ezért indítottuk el februárban az állatvédelmi felmérésünket, amelyet 262 ezer 772-en töltöttek ki.
Ha megkérdezzük az állampolgárokat, akkor az sosem következmények nélküli. A véleményeket, javaslatokat beépítjük munkánk során a döntéseinkbe. Ezek alapján vizsgáljuk felül a jogszabályokat és alakítjuk ki a Nemzeti Állatvédelmi Programot – tájékoztatott Nyitrai Zsolt, s köszönetét fejezte ki a Heves megyei állatvédő civil szervezeteknek.
– Nap, mint nap felelősségteljes munkát végeznek, gondoskodnak a rájuk bízott állatokról – jelentette ki a honatya. – Az állatvédelmi felmérésben is egyértelmű választ kaptunk, hogy a munkájuk anyagi támogatása rendkívül fontos. Ezért a civil szervezetek is jelentős támogatásban részesülhettek, amellyel működésüket igyekeztünk megkönnyíteni, de az ivartalanítási program támogatásával is a rájuk nehezedő terheket kívánjuk csökkenteni. A felelős állattartás oktatására is nagy hangsúlyt fektetünk, hiszen elindult a Gazdijogsi online képzés, illetve elfogadtuk az Állatvédelmi kódexet október 4-én, az állatok világnapján. Az etikai szándéknyilatkozathoz minden állatokkal foglalkozó, vagy azokról kommunikáló szervezet csatlakozhat, ha szívén viseli az állatok jólétét, és az érdekükben tenni is kész.
Kiemelte, személy szerint is rendkívül fontosnak tartja az állatvédő civil szervezetek munkáját.
Jó kapcsolatot ápolunk a szervezetekkel, az ő véleményüket is kikérjük az állatvédelmi kérdésekben. Korábban azért is indítottuk el a Kutyabarát Város Programot Egerben, hogy minél élhetőbb környezetet alakítsunk ki a kutyatartók számára. Növeltük a kutyafuttatók és a kutyapiszokgyűjtő-edények számát. A program célja a szemléletformálás, s az, hogy kutyatartók és nem kutyatartók békében tudjanak együtt élni
– hangsúlyozta Nyitrai Zsolt.
A tervezett módosításokról közölte, a most benyújtott előterjesztés első ízben nyújt lehetőséget a szaporítók elleni határozott büntetőjogi fellépésre. Emellett szigorúbb szankciókkal, új minősített esetekkel bővülne a büntetőbíróság eszköztára állatokkal szemben elkövetett cselekmények kapcsán. Szigorúan szankcionálnák a különös visszaesőket és állatmérgezéses eseteket, sőt, utóbbinak már az előkészülete is büntetendő lenne. Nemcsak az állatviadalok szervezőit, hanem a résztvevőket is büntetik. Ha a törvénymódosítást megszavazzák, akkor egy része 2022. január 1-jétől, a másik része 2022. október 4-től hatályos – húzta alá.
