A Magyarok kenyere – 15 millió búzaszem program idei búzaösszeöntő ünnepségét pénteken tartották a hajdúnánási Kendereskertben. A Nyitrai Zsolt miniszterelnöki biztos által felolvasott levélben Orbán Viktor utalt arra, hogy az elmúlt hónapok súlyos kihívások elé állítottak a magyar a gazdatársadalmat és az egész magyarságot.
A Kárpát-medencei magyar gazdák egyik legjelentősebb karitatív kezdeményezésévé vált mozgalom résztvevőit levélben köszöntötte Orbán Viktor miniszterelnök. A Nyitrai Zsolt miniszterelnöki biztos által felolvasott levélben Orbán Viktor utal rá, hogy az elmúlt hónapok súlyos kihívások elé állították a magyar gazdatársadalmat és az egész magyarságot.
Az utóbbi évek legnagyobb aszályával kell megküzdeni, miközben a szomszédunkban dúló háború is nehezíti életünket, amelynek a hatására „az egekbe szöktek az árak – írta a miniszterelnök, hozzátéve: történelmünk számtalan példával szolgált már arra, hogy „a magyar vidék ereje éppen akkor mutatkozik meg a legjobban, amikor csőstül jön az országra a baj”.
A kormányfő elismerését fejezte ki, hogy a gazdák, csakúgy, mint 1956-ban ma is mindent megtesznek azért, hogy kenyér kerüljön a magyar családok asztalára.
Ennek szimbóluma a Magyarok kenyere – 15 millió búzaszem program, amely több mint egy évtizede gyűjti össze a magyar gazdák adományait az egész Kárpát-medencéből, és aminek köszönhetően évente közel százezer nehéz sorú magyar gyermeknek és családnak jut kenyér.
– írta Orbán Viktor, aki egyidejűleg köszönetet mondott a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (MAGOSZ), a Magyarok Kenyere Alapítványnak és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarának (NAK), hogy az idén is megszervezték a jeles eseményt.
Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára azt mondta, az újkenyér havában a búzaösszeöntés a családok ünnepe is. A magyar ember különleges képességének nevezte a válságállóságot, amely mindig megtartotta közösségeit határon innen és túl.
A legfrissebb adatokat ismertetve jelezte: már 850 ezer hektárt érint az aszálykár az országban, az előrejelzések szerint az idén az őszi búza termésátlaga nem éri hektáronként a négy tonnát, de a korábbi éveknél alacsonyabb lesz az őszi árpa, a rozs, vagy a tritikálé termésátlaga is.
Farkas Sándor kitért rá, hogy a rendkívüli helyzetre tekintettel a kormány fontosnak tartotta az azonnali cselekvést a magyar gazdatársadalom veszteségeinek mérséklése érdekében, hogy „testreszabott intézkedésekkel segítsenek”. Megemlítette, hogy az aszály vészhelyzeti operatív törzs kezdeményezésére a már meghirdetett öt pontban gyors intézkedéseket hoztak egyebek mellett a gazdák hitelmoratóriumáról, hárommilliádos keretet biztosítanak az állattartóknak takarmányszállításra, többlettámogatást adnak öntözéshez és rövidebb lesz az aszálykárok elbírálása a biztosítóknál is.
A magyar gazda ma sok, nehéz terhet cipel, aminek hordozásához erőre és állhatatosságra van szükség határon innen és túl
– mondta az államtitkár, aki az összetartás megtartására és megújítására hívta fel a jelenlévők figyelmét.
Győrffy Balázs, a NAK elnöke azt mondta, a Magyarok kenyere program a Kárpát-medencei magyar gazdatársadalom meghatározó eseményévé vált.
Tavaly 8000 Kárpát-medencei gazda 1100 tonna kenyérgabonát adott össze, amiből 100 ezer rászoruló családnak biztosítottak kenyeret – mondta, hozzátéve: „mindannyian egy kenyéren vagyunk”.
Papp Zsolt György, a vidékfejlesztési program végrehajtásáért felelős helyettes államtitkár szerint a Magyarok kenyere program fő üzenete, hogy mindenki számíthat egymásra: a gazdák a kormányra, a fogyasztók a gazdálkodókra, a városok a vidékre, a határon túli magyar családok az anyaországra.
Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a Magosz elnöke azt mondta, a Magyarok kenyere programmal 12 éve hitet tettek a Trianon által szétszabdalt ország lelki egyesítése mellett.
A 15 millió búzaszem program több mint adományok gyűjtése: erősíti a köteléket, ami a nemzeti összetartozás alapja – hangoztatta.
Az ünnepségen a hazai és a határon túli gazdák képviselői nagyméretű dézsába öntötték a kis zsákokban magukkal hozott búzaszemeket, majd a tetejére helyezték a kenyérkészítés elengedhetetlen adalékait: a Felvidékről érkezett kovászt, a Parajdról hozott sót, és a kárpátaljai vizet. Mindezt megáldották a történelmi egyházak képviselői.
