Nemzetpolitikáról, oktatásról és környezetvédelemről is interpellálták a diákok a kormány képviselőit a Parlamentben, a Gyermek és Ifjúsági Országgyűlésben.
Az Országgyűlés és a Gyermekmentő Szolgálat tizedik alkalommal hívott meg diákokat a parlamentbe a gyermekjogok világnapja alkalmából. Kövér László, az Országgyűlés elnöke a program házigazdájaként ismertette, hogy az Országgyűlésben a parlamenti képviselőknek lehetőségük van konkrét kérdésekben tájékoztatást kérniük a kormánytól, illetve kritikai észrevételeket is tehetnek. Elmondta azt is, hogy az interpellációkat az adott ülés előtt három nappal be kell nyújtaniuk a képviselőknek. Hozzátette, a kormánytagok számára csak a saját hatáskörükbe tartozó témákban lehet kérdést megfogalmazni.
A gyerekek Szilágyi Péter nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkárt elsőként arról kérdezték, mire a legbüszkébb a parlamenti munkájában. A politikus válaszában kiemelte: a kettős honosítás lehetőségét megteremtő állampolgársági törvény elfogadását tartja munkája eddigi legnagyobb eredményének.
Jelezte: a külhoni magyarság jelentős része élt a lehetőséggel, a Kárpát-medencében egymillióan tettek állampolgársági esküt, a diaszpórában pedig további 178 ezren kapták meg a magyar állampolgárságot. „Büszke vagyok, hogy ennek előterjesztője lehettem, részese lehettem a magyar nemzet újraegyesítésének” – fogalmazott Szilágyi Péter.
A helyettes államtitkár a külhoni magyar iskolák támogatására vonatkozó kérdésre közölte: „Magyarország számára minden magyar gyerek és minden magyar iskola számít.”
Hangsúlyozta, a külhoni magyarság megmaradásának kulcsa az oktatás, ezért a kormány folyamatos támogatást nyújt ahhoz, hogy a fiatalok a szülőföldjükön tudjanak tanulni. Mint mondta, a magyar nyelven tanuló külhoni diákok számára évente százezer forintos támogatást biztosítanak, és a jövőben is kiemelt feladat marad a külhoni oktatás erősítése, új óvodák, bölcsődék építése, valamint a meglévő intézmények fejlesztése, felújítása. Megjegyezte: számos anyaországi oktatási programba, tanulmányi versenyekbe bekapcsolódhatnak a külhoni fiatalok is.
Nyitrai Zsolt miniszterelnöki főtanácsadó arra a kérdésre, hogyan képzelné el Magyarországot húsz év múlva, közölte: abban bízik, hogy Magyarország „önismeretében, önazonosságában, önerejében megerősödő” országgá válik, amely gazdag, erős és a világ minden részén megbecsülésének örvend, illetve amely nem válik más birodalmak gyarmatává.
Hozzátette: a jövő Magyarországának milyensége a mostani fiatalokon is múlik.
Nyitrai Zsolt hangoztatta: olyan beruházásokra, fejlesztésekre van szükség, amelyek megkönnyítik a polgárok mindennapjait. „Mindig hallgasd meg az embereket, tartsd meg, amit ígértél, és légy hű a nemzetedhez” – húzta alá.
Balatoni Katalin a mobiltelefon-használat iskolai korlátozására vonatkozó kérdésre hangsúlyozta: számos nemzetközi kutatás bizonyította, hogy a mobilok túlzott használata negatívan befolyásolja a gyerekek figyelmét és koncentrációját, ezért problémát okoz a tanulási folyamatokban. A korlátozás ugyanakkor nem jelenti azt, hogy hátráltatni szeretnék a diákok digitális képességeinek fejlesztését – tette hozzá.
Ezt bizonyítja többek között, hogy az elmúlt években a kormány 579 ezer notebookot osztott ki a diákoknak költségvetési forrásokból, és több ezer digitális oktatási tartalmat tett elérhetővé a tanulók számára – magyarázta. Balatoni Katalin kitért arra is, hogy a 8. osztályos tanulók digitális képessége egy friss kutatás szerit nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő. Az államtitkár kijelentette: jó döntés volt az iskolai mobilozás korlátozása, és a kormány továbbra is kiáll a döntés mellett.
Kövér László házelnök mindehhez hozzátette: a digitális eszközök a diákok jövőjét határozzák meg, ám ha a fiatalok túlzásba viszik a „kütyük nyomkodását„, az a kábítószerhez hasonló rombolást visz véghez az agyukban. Kövér László szavai szerint nem megfelelő használat esetén a számítógép elválasztja az embert a közösségtől, a valódi tudástól, „öl, butít és nyomorba dönt.„
Czepek Gábort, az Energiaügyi Minisztérium parlamenti államtitkárát arról kérdezték, milyen fontos lépéseket tett a magyar kormány a környezetvédelem érdekében. Válaszul rámutatott: amíg nincs válasz a 21. század nagy kérdésére, vagyis arra, hogy hogyan tárolják a villamosenergiát, addig „kénytelenek leszünk olyan erőműveket üzemeltetni, amelyek valamennyire szennyezik a környezetet.” Nincs más lehetőség – szögezte le.
Hozzátette: a kormány az elmúlt időszakban több mint 180 millió fát ültetett, 750 ezer tonna szemetet szedett össze, és számos egyéb környezetvédelmi program fut jelenleg is.
Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára az iskolák zöld környezete kapcsán kifejtette: a kormány 2030-ra szeretné elérni, hogy Magyarországon 27 százalékra emelkedjen a fával borított területek aránya.
