Magyarország Kormánya folyamatosan törekszik az állatok védelmét szolgáló intézkedések bevezetésére és a civilszervezetek támogatásának a bővítésére – jelentette ki Nyitrai Zsolt kiemelt társadalmi ügyekért felelős miniszterelnöki megbízott vezérszónoki felszólalásában, a Magyar Országgyűlésben.
Magyarország Kormánya
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Állatvédők!
A Fidesz országgyűlési képviselőcsoportjának vezérszónokaként tisztelettel köszöntöm önöket!
Ugye ez a mostani előterjesztés, ez a BTK-nak a szigorításáról szól, de én most először, engedjék meg hogy az előzményekről beszéljek itt a tisztelt háznak, arról, hogy hogyan is jutottunk el idáig.
Tisztelt Országgyűlés! Magyarország Kormánya közéleti munkáját a párbeszédre alapozza, ezért mindig megkérdezzük az emberek véleményét és azokat figyelembe is vesszük a fontos döntések előtt. Eddig már 14 témakörben, 14 alkalommal tartottunk konzultációt. 14 alkalommal tudták elmondani két választás között is a magyar polgárok a véleményüket.
Ezeknek a konzultációknak, véleménykéréseknek mindig az volt volt a célja, és mindig is az a célja, hogy egyetértési pontokat találjuk a magyar társadalom számára, amelyeket aztán a kormányzat beépíthet a döntéseibe.
Egyetértési pontokat kerestünk és találtunk az állatvédelem és a felelős állattartás ügyében is, amelyet Magyarország Kormánya felhasznál döntéseinek meghozatalához. Az állatvédelmi felmérés egy új irányt jelent a magyarországi állatvédelem területén. A kérdések megfogalmazását több egyeztetés előzte meg szakemberekkel, állatvédő civil szervezetekkel, szervezetek vezetőivel, önkénteseivel, aktivistáival, különböző kormányzati szereplőkkel, állatorvosokkal, és az előzetes kutatások során kérdeztük meg az állampolgárok véleményét.
Közös egyetértés született abban, hogy a felmérésben szereplő 13 kérdés az, amelyekre mielőbb választ kell találnunk.
A kitöltés egy hónapos időszaka alatt közel 263 ezren mondták el a véleményüket, és azok a konzultációk, amelyeket Magyarország Kormánya folytatott az sosem marad következmények nélkül, ezt mindig követi valamilyenfajta kormányzati vagy országgyűlési döntés és új szabályozás.
Magyarországon közel 2 millió kutyát és valamivel több, mint 2,5 millió macskát tartanak. Az állatvédelem talán még soha nem kapott akkora figyelmet mint most a XXI. Században, így az eszközöknek is XXI.századiaknak kell lenniük.
A kitöltések kiemelkedő száma a társadalmi összefogás súlyát mutatja és rendkívüli lehetőség előtt állhat ez a terület, ez a kérdéskör. Az állatvédelem fejlődését szolgáló kormányzati intézkedések szorosan illeszkednek az ágazat versenyképességét támogató döntések sorozatában.
A kérdésekre adott válaszokból egyértelműen kirajzolódott az igény az állatmenhelyek és állatvédelemmel foglalkozó civilszervezetek támogatására. Egyhangú véleményként mondták el a magyar polgárok azt, hogy a felelős állattartásra való nevelést már kis gyermekkorban el kell kezdeni.
A hatóságoktól a magyarok szigorúbb fellépést várnak, azt gondolják, hogy megoldást jelenthet ha a három csapásként ismert büntetőjogi szabályozás mintájára szigorúbban büntetnék akár azt, aki többször is állatkínzást követ el, vagy tiltott állatviadalon vesz részt.
A vélemények szerint egy országos ivartalanítási programra is szükség van és meg kell reformálni a kóbor kutyák befogadását.
Fontos az állatok sérelmére elkövetett bűncselekmények miatt indított eljárásban a bántalmazott állatok sorsának mielőbbi rendezése.
A konzultációt kitöltők fontosnak tartották azt is, hogy egy haszonállatok számára létrehozott menhely alapítása is történjen meg, jó ötletnek tartották és az országos állatvédelmi és állatjóléti tanács működésének társadalmasítását is célszerűnek találták, figyelmükbe ajánlották a döntéshozóknak.
Ütközőpontként jelent meg ebben a konzultációban a pirotechnikai eszközök engedélyezésének megreformálása és a cirkuszi vadállatok szerepeltetésének a betiltása.
A konzultációnknak tehát ezek voltak a legfontosabb kérdései és itt el tudták mondani a magyar polgárok a véleményüket. Mindig az a fontos, hogy a konzultációt mi követi és ahogy az előbb említettem Önöknek Magyarországon eddig egyetlen konzultáció sem maradt következmények nélkül, válaszok nélkül.
Én nagyon örülök, hogy a magyar kormányzatnak felelős gazdái vannak a területnek, ilyen Nagy István agrárminiszter és ilyen Ovádi Péter miniszteri biztos, akik folyamatos kapcsolatban és párbeszédekben állnak az állatvédő civilszervezetekkel, és érdekképviseletekkel.
Tisztelt Országgyűlés! A jogszabályi háttér kialakításánál figyelembe kell venni az emberi és állati együttélésének legkézzelfoghatóbb eszközeit.
Gondoljunk csak arra, hogy bevezetésre került a kötelező chipezés, vagy arra, hogy több százmillió forintot biztosítottunk ivartalanítási programra, ezek mind a felelős állattartást segítik elő és a kóbor állat populáció számát igyekeznek csökkenteni.
Fontos az állatvédő civilszervezetekkel történő közös munka, én külön köszöntöm azokat az állatvédőket, akik itt vannak ma a páholyban, a Magyar Országgyűlésben. Köszönjük az eddigi jelzéseiket és számítunk erre természetesen a jövőben is!
Magyarország Kormánya folyamatosan törekszik az állatok védelmét szolgáló intézkedések bevezetésére és a civilszervezetek támogatásának a bővítésére. Az előbb említett felmérés kiértékelését követően több eredményes válasz született már mostanáig is, ezek közül engedjék meg, hogy a legfontosabbakat elmondjam itt Önöknek.
Magyarország Kormánya pénzügyi támogatással segít közel száz állatvédő civilszervezet munkáját. A Kormány év elején indított állat online párbeszédének felmérése nyomán született meg ez a döntés, hiszen ott erre egy nagyon komoly igény alakult ki.
Megalakult a Nemzeti Állatvédelmi Tanács, ennek a tanácsnak egyértelműen az a célja, hogy a különböző témakörben megszületett legfontosabb kérdéseket és pontokat megvitassa. A témakörben megszületett jogszabályokat pedig felülvizsgálja, és tegyen akár javaslatot új szabályozás megszületésére is.
A Magyar Falu Program keretein belül ivartalanítási program indult, létrejött az Állatvédelmi Kódex, amelynek a megszületése és kialakítása azért is rendkívül fontos és jelentős, mert a hazai állatvédelem történetében gyakorlatilag először hatóságok, szakmai szervezetek, civilszervezetek, a tudomány képviselői, a kormányzat képviselői elfogadtak egy közös nyilatkozatot, ráadásul az állatok világnapján történt mindez. Ez egy etikai szándéknyilatkozat, amelynek az a célja, hogy az abban szereplő pontokat a mindennapok folyamán, mindegyik résztvevő szervezet a saját területén betartassa.
Elindult a gazdajogsi online képzés, amelyről miniszteri biztos úr is beszélt, és folyamatosan zajlanak, mennek előre az egyeztetések a nemzeti állatvédelmi program kialakításával kapcsolatban a jogszabályok változtatásáról, szigorításáról, ugye ennek kapcsán jöttünk ma itt össze a Magyar Országgyűlésben.
A mostani törvénymódosítás az illegális szaporítókkal, állatkínzókkal szembeni szigorúbb fellépést sürgeti, valamint kiemelten foglalkozik a visszaesőknek az esetével.
Tisztelt Országgyűlés! Magyarország Kormánya nemcsak beszél az állatvédelemről és a felelős állattartásról, hanem tesz is érte.
Az intézkedésekből és a konzultáció felmérés eredményre adott válaszokból látható, hogy Magyarország Kormányának igenis fontos az emberek véleménye, meghallgatja azokat és munkája, döntései során figyelembe veszi a javaslatokat.
Az előttünk fekvő javaslatot a Fidesz országgyűlési képviselőcsoportja támogatja és erre biztatjuk a többi parlamenti frakciót is.
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak!
