A magyar elnökség teljesítette a távközlésben kitűzött céljait, az elért sikerekben pedig nagy szerepe van a többi uniós intézménnyel folytatott szoros együttműködésnek – hangsúlyozta Nyitrai Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infokommunikációért felelős államtitkára, amikor az Európai Parlament (EP) ipari, kutatási és energiaügyi bizottsága előtt értékelte az elnökségi félévet 2011. június 16-án, majd Neelie Kroes megnyitóbeszédét követően szólalt föl az első Digitális Közgyűlésen.
A távközlés területén az elnökségi célkitűzések első hívószava a stratégia volt, amely az európai digitális menetrend végrehajtására vonatkozott. Nyitrai Zsolt a képviselőknek elmondta, hogy „a menetrend az Európa 2020 stratégia egyik zászlóshajója, hozzátartozik Európa versenyképességének megteremtéséhez”. Felidézte, hogy az elnökség a Tanács május 27-i ülésén tűzte napirendre a kérdést, és a miniszterek síkra szálltak a digitális menetrend megvalósításának felgyorsítása mellett. A digitális szolgáltatások egységes európai piacának fejlesztését, illetve annak az uniós célkitűzésnek a megvalósítását is áttekintették, amelynek értelmében 2013-ra minden európai számára biztosítani kell a szélessávú internethozzáférést.
Nyitrai Zsolt a közeljövő legfontosabb feladatai között említette az uniós frekvenciastratégia alapját adó rádióspektrum-programról szóló megállapodás tető alá hozását, miután „a magyar elnökség konszenzushoz közeli állapotot tudott elérni a Tanácsban”. Lándzsát tört a mielőbbi megállapodás mellett, mondván, „Európa nem maradhat le ezen a területen, a program mielőbbi elfogadására van szükség”. Az államtitkár nem győzte hangsúlyozni, hogy az európai versenyképesség szempontjából kiemelkedő jelentőségű a spektrumpolitika.
„Európában szinte minden polgár rendelkezik mobiltelefonnal, számítógéppel, a hálózatok összekötik életünket, érzékeny adatok, információk mennek át rajtuk” – érzékeltette a hálózatbiztonság fontosságát Nyitrai. Az államtitkár példákkal is szemléltette, hogy miért van szükség együttműködésre ezen a területen: „volt, hogy egy támadás vagy egy malőr miatt elvesztek az adatok, vagy volt, ahol politikai okból korlátozták a hozzáférést”. Ezért volt az elnökség egyik kiemelt célja a biztonságot erősítő Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség (ENISA) körüli bizonytalanság megszüntetése, húzta alá Nyitrai. Sikerült elérni az ügynökség mandátumának 18 hónappal való meghosszabbítását, a következő fontos lépés pedig az ügynökség modernizációja lesz, amellyel kapcsolatban az elnökség szintén fontos előkészítő munkát végzett – emlékeztetett az államtitkár.
Nyitrai arról is beszámolt, hogy az elnökség áprilisban miniszteri szintű konferenciát szervezett Balatonfüreden, ahol a kritikus információs infrastruktúra védelemről (CIIP) tanácskoztak. A magyar elnökség alatt végezték el az európai műholdas navigációs program időszakos felülvizsgálatát is, és nagy esély van arra is, hogy a Galileo globális navigációs műholdrendszerrel kapcsolatos kormányzati szolgáltatásokról is megszületik a megállapodás. Az államtitkár azt kérte az EP-bizottságtól, hogy az erről szóló szavazáson majd támogassák a tervezetet.
A brüsszeli meghallgatáson hozzászóló képviselők méltatták a magyar elnökség eredményeit és a Parlamenttel folytatott szoros együttműködést. Herbert Reul, a bizottság elnöke kiemelte, jó volt együtt dolgozni a magyar elnökséggel, amely kiválóan hangolta össze az eltérő nézeteket.
A Brüsszeli autósmúzeumban első alkalommal megrendezett Digitális Közgyűlésen Nyitrai Zsolt közvetlenül Neelie Kroes, az Európai Bizottság alelnöke után arról beszélt, a digitális gazdaság képes új horizontot teremteni a 30 alatti fiataloknak a munkavállalás kapcsán, és összességében is képes új perspektívát nyújtani az európai polgároknak. A Digitális Közgyűlést a Digitális Menetrend monitorozása érdekében hívták életre.
