Trianon után mi, magyarok igazán megtanultuk, mit jelent magyarságunk megőrzése, így a mai kihívásokra válaszolva jól tudjuk azt is, milyen fontos határaink védelme – jelentette ki a Nemzeti Összetartozás Napján, Szihalmon a helyi Büszkeségpont avatásán Nyitrai Zsolt.
TV Eger
Nyitrai Zsolt miniszterelnöki megbízott, Szihalom országgyűlési képviselője az emlékmű avatásán köszöntötte a helyi és környékbeli polgárokat, valamint a határon túli vendégeket.
Mint elmondta, június 4-e történelmünk legsötétebb, legfájóbb napja, a trianoni békediktátum következtében hazánk elveszítette területének kétharmad részét, a 18 milliós lakosságából pedig mindössze 7 millióan maradtak a kijelölt határokon belül. Ez az egyik legigazságtalanabb döntés a világtörténelemben. Mi igazán tudjuk, mi a határ, hiszen, ahogy a mondás tartja: Magyarország önmagával határos.
Sokan gondolták azt – folytatta -, hogy ezután összeomlás következik, vége az szabadságnak és önállóságnak, nem lesz magyar nyelv, kultúra, nem lesz magyar haza.
Mára azonban kiderült, van független Magyarország, van magyar kultúra és nyelv, megmutattuk a világnak, hogy összefogással úrrá lehetünk a legnehezebb történelmi helyzeteken – mondta Nyitrai Zsolt.
Mi, magyarok kétféleképpen reagálhatunk Trianon következményeire: a nemzeti tragédia kapcsán lehet keseregni, múltba révedni s azt mondani, ez a magyar sors. Én azonban mást javasolnék – folytatta -, mert mindannyiunknak erőt kell merítenünk küzdelmeinkből. Negyven éven át nem lehetett őszintén beszélni Trianonról, a határon túli magyarokról, azok helyzetéről, az elnyomásáról. Ám a rendszerváltoztatás után már kimondhattuk az igazságot!
Ma, június 4-én az egész ország közösen ünnepeli a Nemzeti Összetartozás Napját, 2010-től pedig a törvény lehetővé teszi határon túli honfitársainknak, hogy ne csak lélekben legyenek magyarok, hanem az eskü letétele után valóban magyar állampolgárok lehessenek. Magyarországon – így Szihalmon is – azóta összesen több mint 850 ezer ember tette le az állampolgári esküt – fejtette ki.
Nyitrai Zsolt szólt arról is, milyen fontos nemzetstratégiai cél, hogy a hazai fiatalok megismerjék a külhoni magyarok lakta területeket – Erdélyt, a Felvidéket, Kárpátalját, a Vajdaságot -, az ott élő emberek kultúráját, szokásaikat. Ezért legalább egyszer osztálykirándulás keretében el kell jutniuk ezekre a területekre. Eddig több mint 150 ezer tanuló vett részt ilyen kiránduláson. Ugyanakkor célunk ezen térségek fejlesztése is, a testvértelepülések támogatására pedig programokat dolgoztunk ki. Nem kevésbé fontos a határon túli oktatás segítése, az ösztöndíjrendszer működtetése – sorolta az országgyűlési képviselő.
De ne felejtsük! Voltak olyanok, akiknek az árulás fontosabb volt, mint a szeretet, különösen, ha a hazáról volt szó. Mindez kiderült a kettős állampolgárságról szóló 2004-es népszavazás kampánya során: azok, akik akkor elvették a lehetőséget testvéreinktől, azok ma tárt karokkal várják az idegen bevándorlókat. Mi azonban megtanultuk, milyen fontos határaink védelme – tette hozzá.
Ma újabb kihívás előtt áll az egész Kárpát-medence és Európa is: vannak, akik nem ismerik fel azt a veszélyt, amit a tömeges bevándorlás jelent s vannak, akik felelősen gondolkoznak, és tisztában vannak ezzel a veszéllyel – jelentette ki a képviselő.
Ezen a napon azonban együtt ünnepel a magyarság: a Parlament épületén székely lobogó lengedezik, Csíksomlyón pedig százezrek gyűlnek össze, hogy kifejezzék nemzeti összetartozásukat. Van magyar múlt, jelen és van magyar jövő! – zárta beszédét Nyitrai Zsolt.
Az ünnepi megemlékezés keretében Nyitrai Zsolt országgyűlési képviselői oklevelet adott át kiváló munkájáért dr. Joó Csabának, a Tobán Hagyományőrző Népművészeti Egyesület elnökének.
