Európa és Magyarország helyzete, Sargentini-jelentés, Nemzeti Konzultáció a Családok Évében, valamint a sok-sok fejlesztés Eger és környezetében. Ezekről kérdezte a Tv Eger Fogadóóra című műsorában Turay Zoltán műsorvezető Nyitrai Zsolt miniszterelnöki megbízottat, Eger és térsége országgyűlési képviselőjét.
TV Eger
Ha valaki követi a nemzetközi híradásokat, mostanában sokat szerepel Magyarország és valljuk be, felemás a megítélés.
Ez így van. Európa választás előtt áll, mind a szó szoros, mind átvitt értelemben, hiszen a jövő év tavaszán, május 26-án Európai Parlamenti választás lesz. Ugyanakkor olyan tekintetben is választás előtt állunk, hogy milyen utat választunk Európának, milyen utat Magyarországnak és magunknak.
Ezért is szerepelünk gyakran, mert Magyarországot igaztalan támadások érik az utóbbi időben, ami sajnos a jövőben várhatóan csak fokozódni fog. De ettől nekünk nem kell megijednünk, nem kell félnünk, ki kell állnunk szilárdan az álláspontunk mellett.
Itt van például a Sargentini-jelentés, mely egy Magyarországot és a magyar embereket elítélő jelentés, amit olyanok fogalmaztak, s szavaztak meg, akik nem is jártak Magyarországon. Nem ismerik az itteni viszonyokat és az itteni embereket, így teljesen nyilvánvaló, hogy egy hazánk elleni kampányról és politikáról van szó ez esetben.
Azok a magyarok, akik pedig nem szavaztak a Sargentini-jelentés ellen, tehát ilyen módon támogatták hazánk nemzetközi porondon való elítélését, az én megítélésem szerint hazaárulók, tőlük semmi jóra nem számíthatunk.
Ebben a jelentésben sok-sok pontban támadják Magyarországot. Magyarország kormánya és Orbán Viktor miniszterelnök – aki személyesen védte az ország becsületét Brüsszelben, illetve Strasbourgban – pontról pontra válaszolt ezekre, vagyis gyakorlatilag a jelentésben felsoroltakban –egyetlen egy kivétellel – vitás kérdés nincs.
Ez az egy pont pedig a migráció, a bevándorlás témaköre. Ők európai egyesült államokban gondolkodnak, tehát nyilvánvalóan bevándorlás-pártiak, mi, magyar emberek – ahogy ezt több, a kormány által feltett kérdésre adott válasz is megmutatta – viszont azt mondjuk, hogy Magyarországot meg kell őrizni magyar országnak.
Mi megvédtük az ország határait, így ez a kérdés nálunk nincsen napirenden, ellenben ők ezért támadnak minket. Sajnos nem gondolnak abba bele, hogy ezzel őket is védelmeztük annak idején, – milyen különös, hogy pont Egerben beszélgetünk erről – mintha a történelem ismételné önmagát.
A hideg idő közeledtével a Balkánon már megindult a mozgolódás, hetvenezer ember tart a bosnyák határ közelében, – Magyarországtól 70 kilométerre – Zágráb környékén hazánk irányába. Természetesen a magyar-horvát határon a határőrizetet megerősítettük és a bosnyákoknak felajánlottuk a segítségünket.
Milyen most az Európai Unió helyzete ebből a szempontból? Magyarország csak magára számíthat?
Természetesen nem, vannak szövetségeseink. Elsősorban a V4-ek, a Visegrádi Együttműködés országai, de ha megnézzük az elmúlt időszak tagállami választásait – mint ahogy a magyar országgyűlési választásokat is idén tavasszal – szinte mindenhol központi kérdés volt a migráció kérdése és egyúttal mindenhol elbuktak a bevándorlást támogató erők.
Mindig ki szoktuk emelni ugyanakkor, hogy természetesen nem vagyunk szívtelenek. Azoknak, akik a nemzetközi jogszabályok szerint menekültként érkeznek, segítséget nyújtunk. Viszont sajnos itt a legtöbb esetben nem erről van szó, hanem szervezett, csoportos népvándorlásról.
2018 a Családok éve. Ehhez kapcsolódva indul egy újabb Nemzeti Konzultáció.
Igen, a napokban fogják az egri és Eger környéki polgárok is a postaládájukba megkapni ezt a kérdőívet, melyen immáron nyolcadik alkalommal mondhatják el véleményüket.
A polgári kormány mindig is a közéleti párbeszédre és a vélemények kikérésére alapozta munkáját. Így volt ez az ellenzéki időkben is, amikor például 2004-ben nemzeti petíciót indítottunk az energiaárak letörésének témakörében és így van most is a Nemzeti Konzultációk keretében.
A mostani konzultáció legfőbb kérdése a családtámogatások rendszere lesz, de végső soron ez is a fő témáról szól, hogy milyen országot, s milyen Európát szeretnénk. Hiszen Európában jelen pillanatban egy demográfiai válság van, kevés gyermek születik.
Az ebből adódó problémák kezelésére jelenleg két megoldás van, az első, hogy migrációval oldjuk meg a munkaerőhiányt, de mi Magyarországon a másik lehetőséget preferáljuk, hogy a családtámogatásokkal ösztönözzük a gyermekvállalást és támogatjuk a gyermekeket nevelő családokat, függetlenül attól, hogy az egy-, két- vagy akár három gyermekes.
A napokban eljutnak a kérdéseink nagyjából 8 millió emberhez és az év végére úgy gondolom, megszülethet az eredménye is, hogy aztán a kormány erre alapozva döntést hozhasson.
Beszéljünk egy kicsit a helyi fejlesztésekről is. Nem rég megjelent a Magyar Közlönyben, hogy 1 milliárd 145 millió forintot csoportosított át a kormány Eger részére a Modern Városok keretében fejlesztésekre.
Így van, a pénz lassan meg is érkezik a város számlájára. Ez tulajdonképpen egy rész-összeg, melyet a magyar államtól megkaptunk, hogy a fejlesztéseket, melyek részben már folynak, vagy épp most fognak beindulni, előre mozdíthassuk.
Ez egy csapatmunka eredménye. Nem jöhetett volna létre a városunk jó adottságai nélkül, – hogy egy jó alapra tudjunk építkezni – melyet elődjeinknek köszönhetünk. Nem tarthatnánk itt a város polgármestere, Habis László, a képviselők, a hivatal dolgozói és a minden munkatársunk áldozatos munkája nélkül.
Azt mondhatom, hogy pár éven belül, amikor ezek a fejlesztések lezárulnak, Eger egy új virágkorát fogja élni.
Hogyha csak a közlekedési infrastruktúrafejlesztést nézzük, a város egy nagyon régi álma válik valóra azzal, hogy végre összekötjük az autópályával. Emellett van egy kormányfői ígéretünk az elkerülőről és most már pénzt kaptunk az intermodális csomópont megtervezésére.
Ez a bonyolult kifejezés magyarra fordítva egyébként azt jelenti, hogy egy modern európai városhoz méltóan összehangoljuk mind a kötött pályás, vasúti- mind a távolsági buszos közlekedést egy nagy csomópontba, kiegészítve a kerékpáros és taxiforgalommal.
Erről így együttesen elmondható, hogy egy történelmi infrastruktúrafejlesztés városunkban, amit egyébként nagyon megérdemlünk.
Térjünk vissza kicsit az elkerülő útra, tapasztalatból tudom, hogy sokan ezt összekeverik az M25-össel.
Két külön dologról van szó. Úgy tudnám ezt leegyszerűsíteni, hogy semmiképpen sem szeretnénk, hogyha az M25-ös elkerülne bennünket. Először kössük össze a várost az autópályával és utána épülhet az elkerülő, ami reményeink szerint erőteljesen csökkenteni fogja az átmenő forgalmat.
Amikor Eger fejlesztéséről beszélünk, szóba kerül Eger környéke is, hiszen az elmúlt években a környező településeken is sok-sok infrastrukturális beruházás zajlott, ami az ott lakók életminőségét javítja. Ezen a téren várható-e még hasonló beruházás-sorozat?
Természetesen igen, folyamatosan egyeztetünk a térség polgármestereivel, mégiscsak ők azok a választott vezetők, akik a leginkább kapcsolatban vannak a helyi emberekkel, ezáltal ők tudják, hogy mik azok az égető problémák, amelyekre megoldást kell találni. Az én feladatom elsősorban az, hogy Budapestről idehozzam az ezekhez szükséges forrásokat. Idáig néhol több, néhol kevesebb sikerrel ez jól működött, reményeim szerint így marad a jövőben is. Nagyon sok korábban elindított beruházás Eger környékén is mostanra fog beérni, most lesz átadható, élvezhető a helyben élő polgárok számára. Az a hosszú távú törekvésünk, hogy a már említett jó alapokon továbbra is fejlesszük Egert és térségét, hogy ezzel minél több turistát vonzzunk ide, növelve a vendégéjszakák számát és az itt elköltött pénzből erősödjenek a helyi vállalkozások.
Továbbra is várjuk a polgárok javaslatait, mind én, mind képviselő társaim. Rendszeresen tartunk fogadóórát az Egri Polgárok Házában, mert ezeket a megkereséseket, javaslatokat rendkívül fontosnak tartjuk. Ezért, talán egyedülálló módon minden év végén írásban is be szoktam számolni a hátunk mögött hagyott év elvégzett feladatairól és történéseiről.
(EgerHírek)
