A kormány fontosnak tartja az állatvédelmet, ezért az állatvédők és állatbarátok számíthatnak együttműködésére, támogatására – mondta Nyitrai Zsolt kiemelt társadalmi ügyekért felelős miniszterelnöki megbízott kedden a Közös ügyünk az állatvédelem címmel tartott sajtótájékoztatón Budapesten.
Közölte: a kormány párbeszédre alapozza közéleti munkáját, mert a kiemelt társadalmi ügyekben az emberek megkérdezésével kell megtalálni az egyetértési pontokat, és ezeket lehetőség szerint be kell építeni a döntésekbe.
Nyitrai Zsolt felidézte, hogy eddig 14 alkalommal kérték ki a magyar állampolgárok véleményét különböző konzultációkon, online társadalmi párbeszédekben.
2021 februárjában Közös ügyünk az állatvédelem címmel indították el az online párbeszédet, felmérést, amely során az állatvédelmet érintő 13 fontos kérdésben kérték ki az emberek véleményét. A konzultációt óriási érdeklődés övezte, egy hónap alatt mintegy 300 ezren mondták el véleményüket a civilszervezetek támogatásáról, az állattartással, állatvédelemmel kapcsolatos edukációról, az ivartalanítási programról, a büntető törvénykönyv szigorításról, új menhely létrehozásáról haszonállatoknak, a pirotechnikai eszközök használatáról, a cirkuszi vadállatok szerepeltetéséről – ismertette Nyitrai Zsolt, jelezve azt is:
Magyarországon több mint 3,5 millió kutyát tartanak, a macskák száma mintegy 4 millió, a haszonállatoké pedig meghaladja a 35 milliót.
A miniszterelnöki megbízott elmondta, hogy elkészült a „Közös ügyünk az állatvédelem” tájékoztató kiadvány, amely összefoglalja az témában elért legfontosabb közös eredményeket. A kiadványt a következő hetekben megyejáráson juttatják el az érdeklődőknek.
Ovádi Péter, a Nemzeti Állatvédelmi Program megújításáért és végrehajtásáért felelős miniszteri biztos az eredményeket ismertetve kiemelte, az elmúlt másfél év mozgalmas időszak volt az állatvédelemben, és a konzultáció olyan felhatalmazást adott, amely az állatvédelmet segítette. Az eredmények közül kiemelte, hogy megalakult az Állatorvostudományi Egyetem Állatvédelmi Központja, támogatták az állatvédelmi civilszervezetek munkáját, felhívták a figyelmet a felelős állattartásra, szigorították a büntető törvénykönyvben az állatkínzás megítélését.
A miniszteri biztos kitért arra, hogy Magyarországon az egyik legnagyobb kihívás a kóbor állatok számának csökkentése, és jelezte: az ivartalanítási program bekerült a Magyar Falu Programba, az önkormányzatok több mint 500 millió forint támogatást nyertek erre a célra. Az ebrendészeti telepek felülvizsgálata elkezdődött, és jelentős érdeklődés van a felelős állattartás iránt – tette hozzá.
A kormány tavaly év végén határozott arról, hogy 1,5 milliárd forintot elkülönít állatvédelemre, ebben többek között benne van 500 millió forint civil szervezetek támogatására, 450 millió forint ebrendészeti telepek támogatására, és az állatorvosi egyetem bevonásával 250 millió forint lakossági edukációra, valamint tápadományra – sorolta Ovádi Péter.
Sótonyi Péter, az Állatorvostudományi Egyetem rektora hangsúlyozta, hogy az egyetem szívügye az állatvédelem, évek óta oktatják a témát több nyelven is. Ugyanakkor megjegyezte: az állatvédelem szakma és tudomány, nem lehet csak érzelemre alapozni a területet.
Vetter Szilvia, az Állatorvostudományi Egyetem Állatvédelmi Központjának vezetője ismertette, hogy március végéig országjáráson mutatják be az állatvédelemben elért 1,5 év eredményét.
Az állatvédelmi központ vezetője elmondta, a magyar-ukrán határon szerezett tapasztalata egyrészt tragikus a történtek miatt, másrészt viszont felemelő, hogy összefogás alakult ki a magyar oldalon a háború elől menekülők és társállataik megsegítésére. Az állatokkal érkezők gördülékenyen jutnak át a határon, és eddigi tapasztalatuk szerint átlagosan 1000 menekült hoz magával 15-20 állatot.
