Fontos lépésnek nevezte, hogy az 1-es típusú cukorbeteg gyermeket nevelők is megkapják az ápolási díjat és a gyermekek otthongondozási díját.
A cukorbetegséggel foglalkozó szakmai szervezetek és a kormány együttműködésének vannak eredményei, és folyamatos a kapcsolat a kabinet és az érdekképviseletek között.
– mondta videóüzenetében Nyitrai Zsolt, a miniszterelnök főtanácsadója egy szakmai fórumon kedden Budapesten.
A diabétesz világnapja alkalmából, a Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetsége (MOTESZ) szervezésében tartott rendezvényen Nyitrai Zsolt az eddig tett kormányzati intézkedések közül kiemelte a pedagógusok edukációját, azt, hogy sikerült elérni: a cukorbeteg gyerekek speciális figyelmet kapjanak az iskolában töltött idő alatt.Fontos lépésnek nevezte, hogy az 1-es típusú cukorbeteg gyermeket nevelők is megkapják az ápolási díjat és a gyermekek otthongondozási díját, és eredménynek mondta a közétkeztetés reformját is.
Nyitrai Zsolt közlése szerint rendszeresek a szakmai egyeztetések, ennek köszönhetően reményei szerint „még idén egy fontos előrelépésről” tudnak majd beszámolni.
Bidló Judit, a Belügyminisztérium egészségügy szakmai irányításáért felelős helyettes államtitkára arról beszélt, egy egészségpolitika akkor lehet sikeres, ha intézkedéseit a prevenció és a korai diagnózis irányába „tolja”.
Az intézkedések egyik pillére az alapellátás fejlesztése, a másik a szűrőprogramok kiszélesítése – mondta a helyettes államtitkár, hozzátéve: új szűrőprogramcsomagot vezetnek be, hangsúlyosan a rendszeres kardiovaszkuláris rizikószűrésre.Az alapellátás terén a háziorvosoknak nagyobb kompetenciát adnának az egyéb szakvizsgájuknak megfelelően, valamint megtartják és megerősítik az egészségfejlesztési irodákat – ismertette.
Bidló Judit kitért arra, hogy a 2024-es magyar uniós elnökség prioritásai közé emelné az egészségügyi kormányzat a szív- és érrendszer betegségeket, valamint a diabéteszt.
Beneda Attila, a Kulturális és Innovációs Minisztérium családügyekért felelős helyettes államtitkára azt mondta, a család- és szociálpolitikai intézkedéseknél a hosszú távú kiszámíthatóságra törekszik a kormányzat. Az elmúlt években csaknem harminc „nagy” intézkedés sorolható ebbe a körbe – jelezte. Kitért arra, hogy a jövő évi költségvetésben 3307 milliárd forint a családokra fordított kiadási összeg. Az elmúlt tíz év eredményei közé sorolta többek között, hogy emelkedett a teljes termékenységi mutató, nőtt a házasságkötések száma. Ugyanakkor – jegyezte meg – a születéskor várható élettartam alakulásában a magyar adatok még mindig elmaradnak mind az európai uniós, mind a V4-es átlagtól.
Kempler Péter, a MOTESZ elnöke arról beszélt, hogy az idei szakmai fórum középpontjában a cukorbetegség és annak szövődményei állnak. Magyarországon évente ezer ember veszíti el a látását a cukorbetegség miatt és a diabéteszesek 75 százaléka hal meg szív- és érrendszeri szövődmények következtében.
Lengyel Csaba, a Magyar Diabetes Társaság leendő elnöke a cukorbetegség miatti korai halálozásra hívta fel a figyelmet. Mint mondta, a 2-es típusú cukorbetegségben szenvedők átlagosan hat évvel élnek rövidebb ideig.
A magyar felnőtt lakosság több mint 60 százaléka túlsúlyos, és mivel a diabétesz kialakulásának egyik legfőbb tényezője az elhízás, ők potenciális cukorbetegeknek tekinthetők – emelte ki. Ez az állapot fokozza a szövődmények kockázatát és azok kialakulása okozza az életminőség romlását, a korai halálozást – tette hozzá. Magyarországon 772 ezer ember diagnosztizált cukorbeteg, azonban a betegek száma a szakma szerint jóval nagyobb, nagyjából 1,5 millió.
Lengyel Csaba kiemelte, fontos az orvosszakma és a betegszervezetek együttműködése, és elengedhetetlen a beteg közreműködése a gondozásban, hiszen az egészségi állapot fenntartásáért ötven százalékban ő felel
