Az Országgyűlés az év végén elfogadta a magyar építészetről szóló törvényt, amelyről több körben egyeztettek a fogyatékossággal élőket képviselő szervezetek tagjaival, hogy elmondhassák véleményüket az őket is érintő szabályozásról.
Nyitrai Zsolt úgy fogalmazott, ezen a területen különösen érvényesül a „semmit, rólunk, nélkülünk” elv, és hozzátette, hogy a megküldött javaslatok nagy része beépült a jogszabályba.
Hangsúlyozta: a magyar kormány stratégiai partnerei a fogyatékossággal élőket képviselő szervezetek, amelyek költségvetési támogatása az elmúlt 12 évben háromszorosára nőtt. A szakmai szervezetekkel folyamatosan együttműködve a kormány olyan társadalomért dolgozik, ahol mindenki számára adottak az egyenlő esélyek – jelentette ki a főtanácsadó.
Lánszki Regő, az Építési és Közlekedési Minisztérium építészeti államtitkára elmondta, hogy az építészeti törvény 12 alapelvre épül, mindegyik központjában az értékvédelem áll, legyen szó akár a természeti értékek, az épített örökség vagy az életminőség védelméről. Ismertetése szerint a törvény a teljes hazai építésügy rendszerét szabályozza újra, amely a következő évtizedeket is meghatározza.
Velegi Dorottya, a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének megbízott szakmai vezetője arról beszélt: szervezetük is kézhez kapta az építési törvény tervezetét, és örömmel látták, hogy elfogadták a koncepcióhoz korábban benyújtott javaslatukat.
